Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 2. szám - Hazai irodalom
II Hazai irodalom. vény, hogy az erősebb uralkodjék a gyengéken. . . Xem volt még olyan ember, aki az igazságért és a jogért lemondott volna a hatalomról. .. “ (58—59.) Herodotos perzsa példázattal mutatja meg, hogyan gondolkozott a hatalomról : Xerxes egyetemes világbirodalom alakítására törekedett, elfogta őt a hybris, a hatalom őrülete, így keltette fel az istenek irigységét, ami bukására vezetett. Xerxes gőgjének eredménye a salamisi vereség. így látja Herodotos a Hatalom tragikumát. A másik nagy történetíró Thukydides művében Perikies ezt mondja a hatalom kérdéséről : „Valahogy azt ne gondoljátok, hogy most arról van szó : szolgák legvünk-e vagy szabadok. Hatalmatok az, ami kockán forog és mindaz, ami ennek elvesztésével járhat. Hiszen megútáltak benneteket mindazok, akiken uralkodtatok. A hatalomról'nektek már lemondani nem lehet, mint ahogy egyesek ebben a nehéz órában talán jámborul óhajtanák.“ Maga Perikies tehát racionálisan látta a hatalom problémáját, s ezt a racionalizmust mintaszerűvé, örök paradigmává éppen a kendőzetlen őszinteség teszi. Az elme élénk, folvtonos munkája és a lélek nem eredendő jósága, de eredendő naivitása az, ami Perikies korát oly átlátszóvá teszi, hogy rajta keresztül a mai idők komplikált viszonylatait szinte leleplezhetjük. Ennek a különös kornak mozzanatait jól rögzítette Szabó Árpád. Kitűnő arcképet ad Themistoklesről, a lángész, a kalandor, az államférfi prototípusáról ; Perikiesről, akinek szuggeráló ereje és lángelméje mellett is az volt a tragédiája, hogy olyan demokráciát teremtett, amely az ő vezetése nélkül nem tudott többé a józanság és alkotmány útján maradni; Alkibiadesről, aki zseniális diplomáciai képességei és liadvezéri talentuma ellenére is helyrehozhatatlan kárt okozott. így — három nemzedéken át — az esésnek itt is be kellett következnie. A perikiesi Athén sorsa, melynek népét Perikies a múzsák gyönyörével foglalta le — Alkibiadesszel teljesült be. „A spártaiak bevonultak, lerombolták Athén hosszú falait, feloszlatták a delosi szövetség még meglévő maradványát, és a város élére harminc tyrannust állítottak. . . így buktak meg, mint Alkibiades példája mutatja, a perikiesi kor legnagyobb ideáljai: az agon, a kalokagathia demokrácia, nagyhatalmi politika és diplomácia mind. Az, ami ezt a kort még bukásában is naggyá teszi, erős egy magasabb, plátonibb világ felé“ (93). Világos, eleven pillanatfelvételeket adott Szabó Árpád Perikies koráról. <3 maga jegyzi meg, hogy a Periklesről, Alkibiadesről szóló fejezeteket a sorozat köteteinek meghatározott terjedelme miatt erősen le kellett rövidíteni. Ezt mi is fájlaljuk, mert a kép kulturális kiegészítése jobban érezhetővé tette volna — amire a mai kor emberének életbevágóan szüksége van — az erős, az örök vágyat egy magasabb, plátonibb világ felé. Budapest. Dr. Kemény Gábor Halasy-Xagy József : Történeti bevezetés a filozófiába. Budapest, 1942. Pantheon." 183 1. A bölcselet világosan átgondolt története tárul fel itt előttünk, arányosan tagolt fejezetekben, melyeket a bölcseleti problémák fejlődésének gondos rajza fűz össze. Ebben a rajzban minden szál Platon és Kant, a bölcselettörténet eme két fókuszával mutat összefüggést. Legérdekesebb fejezet szerintünk a Függelék, melyben a szerző korunk bölcseleti törekvéseit vázolja és hitet tesz az igazság objektív, egyetemes, embertől független volta mellett. Ugyanott mondja, hogy „nekünk magyaroknak nincs okunk szégyenekeznünk, ha filozófiáról van szó... mert az egyetemes filozófiának úgyszólván minden valamirevaló áramlata komoly szóhoz jut köztünk, s a magyar filozófia sokban megnövelve és tovább fejlesztve adja vissza az egyetemes filozófiának azt, amit tőle kapott“. Kár, hogy a hindu bölcseletről nem esik szó e munkában sem, holott ma az érdeklődés egyre jobban felé irányul, és félős, hogy műkedvelő forrásból elégül ki. A szerző ezt a művét csak vezérfonálul szánta egyetemi hallgatók részére, de az utóbbi időben megjelent hasonló tárgyú munkák közül nemigen találunk alkalmasabbat elhalványult ismereteink
