Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 2. szám - Belföldi lapszemle
Beljöldi lapszemle. 42 az önképzőkörökben karolnak fel, szociális nevelést a Kaptár nyújt. A szülői értekezletekből néhol szülők iskolája alakult ki. Budapesten az oktatás irányítására bemutató órákat és nyelvi klubdélutánokat szervezett a főigazgató. Az igen tanulságos ismertetés hiánya, hogy nem minden intézetet vesz figyelembe, így kerülnek bele olyan kijelentések, hogy pl. Erdélyben csak egy iskola fordult meg a múlt tanévben, aminek az évkönyvek mondanak ellen. A Forgácsokban arról olvasunk, hogy a tanár a szépirodalom tükrében mindig torzítva jelenik meg, ez ellen nem tiltakozunk, mert ami nem az életből van véve, nem maradandó hatású : „csak egy torzítás mögött van ma is élő valóság : a tanárok mind szegények“. 3. (nov.) Hajdú János: A magyar gyermek dicsérete. Kassai Ernő: A népi gondolat hirdetése a gimnáziumi oktatásban című cikke szerint ennek magja a cserkészetben található meg, de a múlt évkönyvekben a sok fiatal tanár egymástól függetlenül számol be ebben az irányban végzett értékes munkájáról; e lelkes írásokból kapunk bemutatót. 4. (dec.) Közgyűlési beszámoló után Újvári Gyula az évkönyvekben megjelent értekezések és közlemények jegyzékét adja. Magyar Középiskola. 9. (szept.) Kari János : A tehetséges falusi gyermekek kiválasztásáról értekezik. Egészségügyi, karakterológiai és értelemvizsgáló módszert alkalmaztak eddig is, de éppen ilyen fontosnak tartja a pontos környezettanulmányt. Ezek alapján kiválasztott egészséges és szép jellemvonású gyermekek közül keressük ki a tehetségeseket. Bemutat városi és falusi gyermekektől élményszerű dolgozatot annak bizonyítására, hogy máskép kell egyiket megítélni, mint a másikat. Figyelembe kell venni a falusi tanuló eddigi nevelőinek (lelkész, tanító) minősítését, személyi jellemzéséts Értelmi vizsgálat mellett kell a testi ügyességről, a helyzet pillanatnyi átlátásán alapuló magatartásról is tájékozódni, sőt jó és hasznos lenne rövid, tíznapos, rendszeres napirendű táborozás is. Ez olyan életrevaló gondolat, melynek értékét az tudja értékelni, aki volt tanulmányi kiránduláson együtt tanítványaival, s ott sokszor egészen más, új oldaláról ismerte meg rég ismerős tanulókat. 10. (okt.) Megyer József : Prohászka a középiskolában. 11. (nov.) S. Gy. : A háromszázéves magyar kegyes tanítórend. Béldíj Alajos : Leventenevelés és nemzetszolgálat. Bognár Benedek : Diákok beszélnek c. dolgozatában írja, hogy 12 kérdésre kellett 20—22 perc alatt tanulóinak felelniök. Ezek a kérdések a legkülönbözőbb körben mozogtak : ki, vagy rnilyen ember az embereszményem (legtöbb Zrínyit írja), milyen olvasmányok tetszenek és miért (romantikus, régi időkről szóló, ifjúsági elbeszélések, melyek tárgya megjavulás), szükséges-e az igazi jó barát, ki a lelki vezető, és mirevaló, kit tartok jó magyarnak, milyen szerintem az ideális tanár (igazságos, megértő, szigorú, de szerető, közvetlen, de nem túlzottan, nem hangúlatember), mirevalók magyar óráink, miben érzem serdülővoltomat, végül milyen diákot tartok legértékesebbnek. „Szóltak a diákok okulianak a nevelők“ — végzi a cikkíró. 12. (dec.) Agárdi László : Gárdonyi Géza és az iskola. Pannonhalmi Szemle. IV. Polgár Vilmos : Az új olasz egységes középiskola fontosabb újítása. V. Szegedi Tasziló: A jubiláló kegyes tanítórend. Borbély Kamill: A pályaválasztás időszerű kérdései és a tanárhiány. Aktuális cikke szerint nem magyar baj a tanárhiány, hanem európai jelenség (pl. Németországban is megvan, holott ott lényegesen jobb a tanárság anyagi helyzete, és tekintélye is a régi). Oka : ifjúságunk elvesztette érdeklődését e szép pálya iránt. Pályaválasztásában döntő szerepe van a környezetnek (iskola és a korszellem). Ez utóbbi az alkotás felé irányítja, ami nem kedvez a tanári pályának. Azelőtt oktató és tudós volt a tanár, ma a nevelésen a hangsúly, közeljut a tanulóhoz, nincs misztikus varázsa, ezzel is veszít vonzóerejéből. Idealizmus mindig kellett e pályához, önzetlenség is, ma azonban heroizmus kell. „Ez a magasrendű gondolkodás egy érettségi előtt álló ifjúnál még korai és alig remél
