Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Egyházi és iskolai hírek
a háborús károk pótlásával kialakult a mai múzeum. A megszállás alatt nagyon megnehezítette a gyűjtést az oláh csendőr okvetetlenkedése, aki nem tűrte falun a városi embert ; de azért, a tanulók bevonásával, állandóan folyt a gyűjtés, úgyhogy a mai leltári szám meghaladja a harmadfélezret. E gyűjtemény székely népművészeti értékben valamennyi erdélyi gyűjtemény között a leggazdagabb, s a megszállás alatt nagy nemzeti hivatást töltött be. A hetivásárokra bemenő falusiak tömegesen látogatták és szemlátomást örültek, mikor együtt látták a sok elfeledett, lelkűkből való, megtagadott szépet: erősítette faji öntudatukat, kedvet ébresztett elfelejtett művészkedésük ujrapróbálgatásához. Mint iskolai gyűjtemény ugyancsak nagy értéknek bizonyult. A megszállás alatt fiúgimnáziumból tanítónőképzővé átszervezett iskola növendékei különösen gazdag varrottas gyűjteményét tanulmányozták és minden végzett növendék értékes mintagyüjteménnyel indult a faluba székely kézimunkát tanítani — visszaállítva jogaiba a silány nemzetközi kézimunka által kiszorított művészi régit. Ugyancsak a múzeumból nyert irányítás, kapott minták után dolgozva, több falu férfinépe szép keresetre tett szert az újramegkezdett, háziiparszerűen űzött fafaragással, s ma már kivitelre is dolgozik több falu közös műhelye. A gyűjtemény tehát — nem porosodó, holt anyag, hanem bölcsője a régi nemesveretű székely népművészet újraszületésének, s jelentős tényező a mellékkeresetre ráutalt székely falu gazdasági irányításában is. Folyóiratunk megszűkült keretei nem engedik meg, hogy a székely népművészet és tárgyi néprajz minden ágát felölelő gyűjteményt részletesebben ismertessem; de három nyári gondos tanulmányozás és gyönyörködés után legyen szabad azt állítanom, hogy aki végignézi ezt a művészi ízléssel, szeretettel elrendezett kincsesházat, úgy érzi, mintha valami csodálatosan szép székely tündérmesét álmodott volna végig 1 Hisszük, hogy látogatói, támogatói egyre szaporodni fognak, hogy még több értéket, szépséget menthessen meg s tárhasson elénk a végtelen nagyérdemű Haáz Rezső ! örvendetes, hogy első fecskéül, a Magyar Nemzeti Múzeum 1942-re 1000 P-vel segélyezte a gyűjteményt, Udvarhely vármegye ugyancsak 1000, Székelyudvarhely város pedig 100 pengőt szavazott meg a gyűjtemény támogatására. Kívánatos volna a legsürgősebben módját találni annak, hogy a Székelyföld felszabadulásának örömére e gyűjteményből, szervezőjének irányításával, sugározzék ki egy erőteljes, céltudatos, hivatalosan támogatott mozgalom az oláhok által a megszállás alatt bemázoltatolt székely kapuk stílusos helyreállítására, új kapuk készíttetésének lelkesítésére, a népművészet minden ágának — a köröndi cserépiparnak is — tanfolyamok által előkészítendő újjászületésére ! Hogy így mit lehetne alkotni —"megmutatja a Kollégium nagytermének tiszta, nemes székelystílusú színpada, karzata. S kívánatos, hogy nemzetünknek a színmagyar értékek iránt érdeklődő, minél szélesebb rétegéi szerezzenek tudomást erről az országban egyedülálló iskolai múzeumról,* melynek gyűjtői s mindmáig gondozója követésreméltó példát mutat arra is, hogy bölcs jövőbelátással, protestáns kitartással mennyi veszendő értéket lehet megmenteni, s hogy lehet azokat a legsúlyosabb megpróbáltatások napjaiban a nemzeti érzés zarándokhelyévé avatni, s a népművészet újra feltörő erőinek zsinórmértékül szolgálatba állítani! Debrecen. Nagy József. * Hazánkban még csak két hasonló jellegű kezdeményezésről tudok. Orosházán az áll. polgári fiúiskola egy nagyérdemű tanára gyűjtött össze értékes muzeális anyagot, — de elnúnyta óta a rendezetlen gyűjtemény teljesen gazdátlan. Mezőkövesden a kir. kath. gimnázium egy termében van igen szép mezőkövesdi kézimunkasorozat s néhány cserép. Ezt a gyűjteményt 1937-ben tekintettem meg.
