Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Hazai irodalom
282 Hozni jrodaiom A lelkiisineret tá jékoztatja az embert a felől, vájjon kötelességével megegyezően cselekedett-e? „Parancsát követni kell, ha cselekedet előtt jelentkezik, mert az ész törvénye feltétlenül követendő.“ Varga Béla — Bőhm Károly értékelési elméletéből kiindulva — a lelkiismeretről írja első nagyobb értekezését. Bőhm szerint a lelkiismeretnél figyelembe kell venni az „én“ három fejlődési fokát. Az érzéki „én“ még az ösztönökben van elmerülve ; az értelmi szemlélődés magaslatán az én a tárgyak jelentésével bővül. A harmadik fokon az én saját természetének tudatára^ ébred. Az önmegértés és önmegismerés ezen útján az embert a lelkiismeret vezérli. Mint Kant és Bőhm, úgy Varga Béla is a magasabb intellektualizmus jegyében vizsgálja a kérdést: „Szerinte a lelkiismeret szabadsága a szellemnek életfeltétele. A szabadság pedig az intelligencia mindenkori foka szerint van jelen. Igazi szabadságról csak az én legmagasabb fokán beszélhetünk, mert ekkor minden salaktól megszabadulva egyedül a szellem törvényének engedelmeskedik.“ A filozófusok a lelkiismeret szabadságáról szólnak* a teológusok a megszabadított lelkiismeretről. Mind a két meghatározás utal arra, hogy a lelkiismeret problémáját nem lehet történelmi dátumokkal elhatárolni. Ha pogány és farizeus lelkiismeretről beszélünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy a pogány és farizeus ember lelkiismerete ma is ezer változatban él. A tanulmány szerzője Kálvinnal együtt ezt vallja : lényeges sajátsága a megszabadított lelkiismeretnek, hogy buzdít Isten akaratának önként való cselekvésére. A keresztyén ember lelkiismeretében átélt szabadság soha nem igényli azt Kálvin szerint, hogy mások is tanúskodjanak arról. A megszabadított lelkiismeretben adódó szabadság legnagyobb bizonyosság a világon. Éppen ez mutatja valódiságát, hogy nem kérkedem vele. Sárközy Lajos értekezése a teológiai tanulmányok sorában jelent meg, de mivel a teológusok elméletét nem lehet a gyakorlati emberneveléstől elválasztani, nyilvánvaló a mű pedagógiai jelentősége is. Budapest. Dr. Kemény Gábor. Lemle Rezső : A stílusépítés módszere. ( Vezérkönyvek a német beszédkészség elsajátításához az iskolában. 1. kötet.) Szerzőnek a német nyelv tanításának számos kérdésével foglalkozó cikkeit lapunkból jól ismerjük. Most megjelent kötetében a német nyelvtanítás módszerének mindéi) kérdést felölelő rend szeres összefoglalását adja. Módszertanának alapja a sokévi, hivatástudattól áthatott, lelkes és éber önkritikával ellenőrzött tanári gyakorlat, mely ismeri a lehetőségeket és számol a nehézségekkel. Szerinte a nyelvtanítás vezető elve csakis a beszédkészség kialakítása lehet, mert az aktív nyelvtudás magában foglalja a passzív nyelvtudásra való törekvésnek gyakorlati eredményeit : az olvasmánynak, beszédnek megértését és az idegen nyelvre való fordítást is. A nyelv tanításának végső célja tehát a nyelvérzékfejlesztés („stílusépítés“). Az iskolai nyelvtanításnak a stílus gerincét kell adnia, vagyis azt a stílust, amelynek birtokában megérthetem a komplikáltabb nyelvet, ha ezen nem is tudom magamat kifejezni. Módszertana e feladat megvalósításához feltétlen szükséges tananyagnak teljes és részletes feldolgozási tervezetét adja. Ez a tervezet a fiúgimnáziumban a III—-V. osztályban (leánygimnázium I—V. osztályban) felépíti a beszélt stílust, a VI—VIII. osztályban pedig gazdagítja, csiszolja, de mindenekelőtt állandóan ébrentartja és tökéletesen bevési a IÍI—V. osztályok stílusanyagát. Stílusépítési módszerének négy szakaszában a nyelvszerkezeti anyag és a kívánt szókészletet magában foglaló művelődésrajzi anyag a legszorosabb kapcsolatban és összhangban van egymással. Az I. stílusépítési szakasz nyelvszerkezeti anyaga az egyszerű mondat tudatosítása, a II. szakasz ennek gyakorlása új szókinccsel is, a III. szakasz az összetett mondat tudatosítása, a IV. pedig ennek gyakorlása, új szókinccsel is. A művelődésrajzi anyag felépítésében ő is az iskolai életből indul ki. Ehhez csatlakoznak azután a tanuló egyéb életkörülményeiből származó élményképei. A következő tágabb kör a már nem közvetlen szemléletből származó anyag : Magyarország föld- és
