Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Dr. Harsányi István: Háborús ifjúságunk és a korszerű nevelői magatartás
l)r. Harsányi István : Háborús if júságunk ás a korszerű nevelői magatartás 273 Vizsgáljuk a következőkben azt, hogy mik a,mai ifjúságnak azok a vonásai, amelyek még a tíz évvel ezelőtti if júságra sem voltak jellemzők. Ezek a vonások mutatják meg, hogy valóban olyan átalakuláson ment át ifjúságunk, ami elengedhetetlenné teszi a nevelői magatartás bizonyos fokú alakulását is. A mai ifjúság jelentékeny átalakuláson keresztülment csoportjának legjellemzőbb típusait a vitorlázórepülőben, a gyorsleventében, az ifjúvezetőben és a rliákkaptárosban találhatjuk meg. Természetesen elhibázott dolog volna azt mondanunk, hogy ifjúságunk minden tagja ebbe a csoportba tartozik, hiszen a felületes szemlélőnek is észre kell vennie, hogy mellettük megvannak a régi diáktípusok egyenletesebb ritmusú fejlődés következtében előállott utódai. Annyi azonban bizonyos, hogy ma az említett csoportok a hangadók, s mint ilyenek, mint a sokak által el nem érhető ideálok, szinte döntően belenyúlnak a mai diákszellem kialakításába. Magatartásukat, viselkedésüket, életstílusukat még azok is igyekeznek utánozni, legalább is külsőségekben, akik nem élik az ő életformájukat. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az ő lelkiségükbe vessünk egy rövid pillantást, s megkeressük azokat a kristályképző pontokat, amelyek köré kijegecesedik egész jellegük. A vitorlázórepülőt mindenekelőtt jellemzi a kockázat vállalásának a szelleme. A szülői beleegyezés birtokában eljegyezte magát az örökös veszélyeztetettségnek. „Élj veszélyek közepette!“ Szinte ez a jelszava. Ég és föld között lebeg élettelen gépén, amelynek minden mozdulata az ő fegyelmezett mozdulataitól függ. Sebességet, magasságot, szelek járását, irányt, leszállóhelyet kell érzékelnie állandóan feszülten éber érzékszerveivel. Egyetlen elhibázott mozdulat, s Iharosként zuhan le. Önállóan, önként vállalkozva, időnapelőtt nagykorúsítva éli a maga életét, amelynek középpontjába belekerüli egy szenvedély, a repülés szenvedélye. S mindez szülők, nevelők, hivatalos tényezők tudtával és beleegyezésével történt, tehát senkinek semmi szava nem lehet ellene. Erre az életformára szüksége van a mai életnek, tehát mai szemmel nézve, ez az életforma értékes életforma. A gyorslevente vállalkozásában ugyancsak benne van a kockázat, a veszélyeztetettség tudata. Finnek az életformának a hódolói a gyorsaság szenvedélyeseivé válnak. Megelőzni valaki mást! Gyorsabban ott lenni, mint más, ez a legfontosabb. Míg a repülő elsősorban a repülés szenvedélyéért repül, addig itt a földi „száguldás“ a legértékesebb tényező. A nyugodt, békés, tanrendek és szilenciumok medre közt baktató élet csak kényszerélet számára. A másik életforma az, amibe bele szeretné vinni minden ifjúi lendületét. Az ifjúvezető a vezetést, irányítást, parancsadást nemcsak lehetővé tevő, hanem egyenesen megkövetelő életformának lesz a hordozója akkor, amikor, még neki kellene, sőt mindennap neki kell elfogadnia mások fegyelmezését, irányítását, parancsait, igaz, hogy elméletileg az engedelmeskedés előiskolája a parancsolásnak, de mikor egy serdülő, fejlődésben lévő ifjúnak kell ezt a kétféle magatartást egyesítenie magában, beláthatjuk, nem kis feladat előtt áll. A diákkaplárost is a mai idők termelték ki. Alig néhány éves múltra tekint vissza az életrevaló diákkaptármozgalom, s máris olyan egyéniségekkel dicsekedhetik, mint a tizenhat éves Borza László, aki rádiótranszformátor-üzemet alapított és rendezett be Budapesten. A diákkaptárosok nem félnek az élet kemény próbáitól. Természetes, hogy az az ifjúság, amelynek életében az itt jellemzett rokon típusok viszik a vezetőszerepet, erőteljesen különbözik a közelmúlt ifjúságától. Nevelői eljárásunk pedig aligha ezekhez a típusokhoz igazodik. Mert vájjon elmondhatjuk-e, hogy nevelői magatartásunk számolt, sőt leszámolt mindazzal, ami a mai ifjúságot általában, de az említett típusokat különösen határozottan jellemzi, mindazzal a tényezővel, ami közül csak néhányat sorolunk fel az alábbiakban? A mai ifjúság önállóbb, mint a közelmúlt idők ifjúsága volt- A dédelgetőbb családi nevelés simogatásai helyett általában az internátusi élet egy fokkal ridegebb légköre veszi körül. Ez az internátusi élet már átmenet az önálló, önkormányzati élethez. A legkényeztetőbb internátusi élet sem tudja, nem is
