Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 9. szám - Hazai irodalom
210 Hazai irodalom. kiindulópontjává. Érdekes Kant felfogása a vallásról, amelyet az erkölcsiséggel hoz kapcsolatba, bár autonómiáját ő is vallja. Azonban a vallás tapasztalati nyomai csak az erkölcsi törvénynek magát szabadon átadó ember végtelen alázatában találhatók, ahogy Harnack szerint az emberszeretettel, a felebarátunk iránti szeretetünkkel mutathatjuk csak igazán meg külsőleg vallásosságunkat. Ahol ez hiányzik, az nem igazi vallásosság. Még Fichtet, Hegelt és Schellinget tárgyalja Kondor kitűnő könyve, amely mélységénél fogva nagy nyeresége a kanti és a Kanthoz kapcsolódó Bőhm Károly rendszerét követő filozófiai iskolának. Sopron. Tállyai István. Lélekelemzés és pedagógia. (S. Freud: A lélekelemzés legújabb eredményei. Debrecen, 1943.) (Freud 1932-ben „képzelt hallgatóihoz“ intézett formában írta e könyvet, mely most az Ampelos 1. sz.-ként jelent meg Lengyel József gondos fordításában. Mi csak a nevelési vonatkozású fejezettel foglalkozunk.) . A pszichoanalízis három évtizeddel előbb valóságos forradalmat jelentett, s hatása a pedagógiában is érezhető volt. Az eredmény természetesen nem volt a kezdet ígéreteinek megfelelő : a szellemi forradalom mindig sok problémát vet fel, de nem tudja mindegyiket megoldani. A pedagógia is tele van véges és örök problémákkal, s mivel a kettő néha ellenmondásban van, a véges problémákat gyakran a gyakorlati szempontokkal kötött kompromisszum dönti el, az örök problémák viszont megmaradnak továbbra is megoldatlan kérdéseknek. De éppen ezért érdekes kérdés : hogyan hat a pedagógiára a pstichoanalízis már azáltal is, hogy tudatosítja a problémákat. Freud nagyon fontosnak látta élete alkonyán e határkérdést l.’mert az első életévek döntő ösztönzéseket hagynak hátra ; 2. mert a gyermekkorban szerzett benyomások a még ki nem fejlődött „gyenge én“-t érik, melyre lelki traumaként hatnak. A felidézett indulatokat az „én“ az elfojtás segítségével képes kivédeni, ami nagy küzdelmet jelent számára. „Megértettük, hogy a gyermekkor nehézsége abban rejlik, hogy a gyermeknek egy arasznyi idő alatt kell elsajátítani ama kultúrfejlődés eredményeit, melyek évezredekre terjednek ki, az ösztönök fölötti uralmat és a szociális alkalmazkodást, vagy legalább is ezek kezdetét.“ E változásokhoz nem elég a saját fejlődése, ide a nevelés irányítása is kell, s ebből adódik a feladat, hogy az analízist kell használni oly gyermekek kezelésére, akik neurózisban szenvednek, vagy akiknek jellemfejlődése kedvezőtlen irányban halad. Az analízis világít rá a nevelés igazi feladatára, hogy „gátoljon, elnyomjon, eltiltson“, nehogy a gyermek korlátozás nélkül kövesse ösztöneit. .. Hogy mennyit, mikor és milyen eszközökkel szabad eltiltani, annak eldöntése nagy elmélyedést kíván : „A nevelésnek az engedékenység Scyllája és a szigorúság Charybdise között kell megtenni a helyes utat.“ A nevelőnek e döntő kérdésben egyéni módon kell eljárni, mert a gyermekek más-más alkati hajlamot hoznak magukkal, s így ugyanazon eljárás nem felel meg minden gyermeknek. Elengedhetetlen feltételnek mondja Freud, hogy a nevelő önmagát is vesse alá analízisnek, mert személyes tapasztalatok nélkül nem tudja azt elsajátítani. Végső következtetéseit a kellő mértéktartás jellemzi. Neurotikus állapotoknak, különösen a jellemzavaroknak analízise hosszú kezelési időt igényel, a kezelést, azaz : gyógyítást a beteg természetéhez kell alkalmazni. Nem csodaszer az analízis, de egy a nevelési eszközök közülj „talán prima inter pares“ — mondja Freud s úgy hisszük, hogy ezt az állítást a tapasztalat már igazolta. Budapest. Dr. Kemény Gábor. Békés vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának Évkönyve. Tanthó József összeállításában jelent meg a negyedik évkönyve Békés vm. iskolánkívüli népművelési bizottságának. Fedőlapján „Munka és harc az ősi rögért, örök magyarságért“ címmel szimbolikusan ábrázolja azt a nagy és nemes munkásságot, melyet a népművelők végeznek. Örömmel
