Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 7. szám - Dr. Horváth Károly: Tessedik eszméi és Csurgó példája
Dr. Horváth Károly : Tessedik eszméi és Csurgó példája. 163 Az elvégzett munka gazdaságos, eredményes voltán épül fel a jobb magyar jövendő. Csak kiművelt emberfőtől várhatunk céltudatos, tervszerű és egyben eredményes munkát. A föld csak azok előtt tárja ki a méhében rejlő kincseket, akik avatott kézzel közelednek feléje. Abban az esetben, ha hazánkat virágzó gazdaállammá akarjuk tenni, legelső feladatunk legyen : a gazdatömegek korszerű mezőgazdasági ismeretekkel való ellátása. Igen sok helyen még a saját kis háztartáson belül sincs meg a megfelelő tudás. Elég megnézni, hogyan használják fel, miként értékesítik otthon a saját termelvényeiket. Itt főleg a háziasszonyokra vár fontos szerep, mert rengeteg sok érték megy veszendőbe a hozzá nem értés miatt hizlalásnál, főzésnél, mosásnál, ruhagondozásnál stb. Az állati és gépi munka eredményes kihasználása nagyjelentőségű, de eredményes kihasználása nagyon sok feltételtől függ. Az utóbbi években egészen új mezőgazdasági eszközök és gépek jelentek meg. A célnak megfelelő szerkezetük révén a megszokottnál sokkal kisebb munkaerővel, az eddiginél jobb és nagyobb munkaeredményt érnek el. A falu népét meg kell ismertetni ezekkel az új gazdasági eszközöljél és gépekkel. Arra kell törekedni, hogy minden munkát az arra legalkalmasabb állati, illetve gépi erővel végezzék el, mivel ezen a módon nagymértékben csökkenthetik a termelési költségeket, az pedig a versenyképességet fokozza a piacon. Gazdálkodni is csak gondolkozva lehet. Tessedik már ezelőtt majdnem kétszáz éve kezdte elhinteni az eszmét tetteivel, életének példájával. Rendszere : nemcsak termelni, hanem a termelt anyagokat fel is kell dolgozni. Örökös szegénységre és szolgaságra van ugyanis ítélve az az ország, mely a nyerstermékeit kivitel útján értékesíti, a helyett, hogy otthon dolgozná fel és készáruként vinné ki (gabona : malom, hús : hűtőházak, füstölők, szalámi; fa : bútor stb.). Tessedik selyem- és gyapjúfeldolgozása, minden ipari törekvése azóta jórészt testet öltött (gyümölcstelepítés, méhészet,'akácfák ültetése, lucerna vetése takarmánynak stb.). Tessedik diákjai nemcsak tanultak, hanem dolgoztak is, mert látta, hogy a kultúra nélkül szűkölködő falusi lakosságra csak a mezőgazdasági szakismeretek fejlesztése, terjesztése és a gyakorlóiskola gazdasági eredményei bírnak vonzóerővel, ha tudniillik földjük jövedelmét gyarapítani tudják. Maradi hajlamú híveivel nem sokra ment, hiába próbálkozott velük. Faluját — Szarvas akkor nagy falu volt — csak az ifjúságon keresztül remélte fölemelni, ezért hirdette, gyakorolta, hogy az ország gazdasági felemelése csak az iskolán keresztül lehetséges. „Ki a gazdát az ő jövendőbeli céljai szerint nevelni akarja, annak magának is jó parasztgazdának kell lennie. Ha pedig nem az, úgy okoskodik és ítél, mint a vak a színről.“ Maga Tessedik írta ezt, azért gazdálkodott saját maga is. Nem anyagi haszonból, hanem beigazolására annak, hogy csakugyan érti is a gazdálkodást. És most — hála Istennek — Tessedik magvetése kihajtott Somogy megyében, Csurgón, a régi, 150 éves református kollégiumban.
