Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 1. szám - Dr. Horváth Károly: Tessedik öröksége

Dr. Horváth Karóig : Tessedik öröksége.

11

sági termelést, nem is beszélve azokról a szociális és nemzetvédelmi szempontokról, amelyek azt szükségessé teszik. Már némi nyomát látjuk annak, hogy megindult a csata, a birkózása szikesekkel, futóhomokkal, szárazsággal és árvízzel, no meg a szakértelem hiányával : a tudatlansággal és értetlenséggel. Vájjon nem tudnók-e az akadályokat minél előbb legyőzni és a sikeres gazdálkodás ajtaját kinyitni népünk előtt.

Ne szidjuk mindig népünket, mert sokszor alap nélkül tesszük. Csak gondoljunk a múltra, sokszor messzire visszamenve az ítélkezésnél. Amikor hazánk a török igát sínyli, lakosságának nagy része Erdélyben, a Felvidéken és a Dunántúl megmaradt részében zsúfolódik. Ez ésa protestantizmus népiesítő törekvései indokolnák a magyarnyelvű gazdasági munka megjelenését. Azonban az élelem szűk voltánál égetőbb baj a betegségek terjedése. Szörnyű sorsban sínylődő rabok, katonák és menekültek nyavalyái, a mocsarasodó Alföld kigőzölgései járványok színhelyévé teszik az országot. A gazdaságnál fontosabb a testi egészség és lelki nyugalom. A természet felé forduló humanista tudomány magyar képviselői előbbvaló feladatuknak érzik, hogy a természet gyógyító erejének és a Gondviselés magasztosságának vigaszát nyújtsák, mintsem gazdasági feladatokkal foglalkozzanak. l)e azért némi gazdasági, vagy legalább növénytani vonatkozás így is van műveikben. Elég e tekintetben Beythe András ,,Fűveskönyvé“-t, Pécsi Lukács „Koszorú1“-j át, Horhi Melius (Juhász) l>éler „Ilerbarium“-át, Apáczai Cseri János „Magyar Encyclopediájá“-t, Horhi Miklós ,,M.éhészkönyvecskéjé“-t, Lippai János „Örök gazdasági naptárát“ és „Posoni kert“-jét stb. felemlíteni.

Ide iktalódik most be Tessedik Sámuel. Boldogult Szelényi Ödön, Gaál Jenő, Szeberényi Lajos Zsigmond, a nagynevű békéscsabai esperes, de mások is már korán felhívták a magyarság figyelmét Tessedikre és munkásságára. A magyar és nemzetközi parasztmozgalmak, a népkultúra általános fejlesztése Szeberényi Lajosban hivatott és szakavatott búvárra talált. Gaal Jenő a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelentette meg a Magyar Közgazdasági Könyvtár és Remekírók Tárában (XXI. kötet) ,,A falu gondozása. Tessedik Sámuel élete, alkotásai és művei“ címen 1918-ban. Szarvason Nádor Jenő és lelkes munkatársai ápolják a Tessedikkultuszt. A m. kir. földművelésügyi minisztérium a legelső középfokú gazdasági tanintézetet, amelyet éppen Szarvason állított fel, Tessedik Sámuelről nevezte el. Ennél többet talán néni is lehet kívánni. Mindenki megtette a magáét, de mi mégsem. Gondoljunk csak a dán Grundwig Miklósra és eszméinek elterjedésére.

Jó száz évvel megelőzte Tessedik Grundwig Miklóst, a népfőiskolái mozgalom (ha tetszik, parasztegyetemnek is mondhatjuk) elterjedt Rszak-Európában és műveltté, gazdaggá tette az ottani evangélikus népeket. Mi elhallgattuk, tán elaltattuk Tessedik eszméit, de ki fog kelni az eszme, s mint a bibliai kis mustármag, egykor terebélyes fává lesz majd.