Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 7. szám - Dr. Horváth Károly: Tessedik eszméi és Csurgó példája

160 Dr. Horvath Károly : Tessedik eszméi és Csurgó példája. megértik, hogy a magyar művészet szuggesztív eszközeivel miképpen varázsolta elő lebilincselő módon álmait, miképpen fejezte ki a nem­zeti lélek szent akarásait a művészet nyelvén, amelyet mindenki megért, amely mindenkit meggyőz és magával ragad, amely olyan hatalmas fegyver kezünkben a népek és nemzetek nagy harcában, amelyet ez a tehetségekben gazdag, sorsverte nemzet a múltjához méltó jövőjéért vív. Nyíregyháza. Tóth István Lajos. Irodalom: Szekfű Gyula: Mi a magyar? Petrovics Elek: Élet és mű­vészet. Gerevich Tibor; Nemzeti művészet, Magyar Iparművészet. Hekler Antal: Magyar művészet története. Tessedik eszméi és Csurgó példája. Ha Tessedik ma írná gazdasági irányban nevelő munkáit, nem volna megelégedve ma sem az ő leikéből lelkezett kedves eszméjével : a né]) gazdasági irányú nevelésével és tanításával. Természetesen a mai háborús idők nem adnak tiszta képet, amikor sok ok miatt nem tudnak eleget termelni. T. i. annyit, hogy bárki bőségesen válo­gathasson. A nagybirtok termelése ellen igazi szakkörök ritkán szólalnak meg kicsinylőleg, mert ott szakképzett, tanult gazdatisztek dolgoznak átlag mindenütt. De hiányzik még jórészt az alsó- és középfokú gazdasági oktatás. És itt kell bekapcsolódniok az egyházaknak, mert a néppel ők érintkeznek a legtöbbször és a leghatékonyabba n. A hozzáértő szakemberek már rég tudják, hogy — kicsi kivételt le­számítva — a nagybirtok ma Magyarországon többet és jobbat termel, mint a kisbirtok. A közép-és nagybirtok tehene több tejet, ökre több húst és munkát, disznaja több malacot és zsírt, birkája több és értékesebb gyapjút, húst, minden állata több és jobb trágyát ad. Nem azt mondjuk, hogy a kisbirtokon minden növény rosszabb magot ad, és minden állat terméke silányabb, de a kistartokról forgalomba kerülő minden földtermék és minden állati eredetű táplálék minősége — nagy tömegben — rosszabb, mint a közép- és nagy­birtoké. Az üszkös, egyenlőtlen, keverékes, gyomos gabona nagyobb részben onnét származik. A kukorica, burgonya sokszor romlott és penészes. A gvüj­­lött tej, szedett gyapjú, a félig hízott állatok tömegei a maguk gyenge minő­ségevei rendszerint a kisbirtokról kerülnek ki. Ezért látják el a városi lakosság­nak legalább ölven százalékát a közép- és nagybirtokról tejjel. Azért lehet a legkényesebb fogyasztópiacokra csak az egyöntetűbb uradalmi falkás disznót, csak az uradalmi marhát kivinni. Azért vásárolják össze a hazai gyárak meg a külföldi kereskedők elsősorban az uradalmi gyapjút és csak egész nyomott árakon a szedett gyapjút. A kisbirtok termeli a bor, a zöldség és a gyümölcs túlnyomó részét, de minden évben fölpanaszolják, hogy gyenge a kezelés és a csomagolás. Ez áll a baromfira, a tojásra és a tejre is. Nincs meg a kellő tisztaság és gondosság a baromfiéiban, meg az istállóban. Ezeket a kérdéseket a háború után semmi­képpen sem lehet elmellőzni. A szántás, vetés, gyomirtás, aratás, cséplés, maglisztítás, az állatápolás, fejés, takarmányozás stb. ugyanazon a módon végezhető kis területen, mint nagyon. Mindez ma a kisgazdáknál mégis sokkal kevésbbé tökéletesen történik, mint a nagybirtokon. Nyiltan meg kell vallanunk, hogy ennek

Next

/
Thumbnails
Contents