Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 6. szám - Külföldi lapszemle
Külföldi lapszemle. 137 3. óra. Számonkérés : egy tanuló emlékezetből a táblára rajzol, a többivel villámkérdésekben átvesszük a tanult névanyagot. Falitérképen mutogatás. A számonkérés második részében hosszabb feleletekben: éghajlat, gazdasági élet. Végül a táblai rajz közös bírálata, f’j anyag : lakosság, település. Vetítés. Nevek a táblára. Közös olvasás. •1. óra. A befejezett didaktikai egység (pl. Németország, Elő-Ázsia, Dél-Amerika stb.) összefoglalása. Ez, ha teljes órát szánunk rá, lehet kettős. Előbb írásbeli (földrajzi teszt: vázlatrajz, a névanyag feltüntetésével), majd szóbeli. Előbbinél a névanyag pontos tudását különösképpen ellenőrizhetjük, az utóbbinál a földrajzi szemlélet és egészben látás követelményei lebegnek szemünk előtt. Természetesen a didaktikai egység nagysága és nehézsége szerint a feldolgozáshoz szükséges órák száma változik s eszerint módosul az órák felépítése s a begyakorlásra fordítható idő is. (Debrecen.) Dr. Csinddy Gerti. A nem kívánatos tanári pálya. Egy adalékkal szolgálhatok a budapesti evangélikus leánygimnázium most érettségiző 52 növendékének bevallása alapján. Előrebocsátva, hogy igen jó osztályról van szó, melybe középosztályból való gyermekek járnak, sok tehetséges növendék van, s hol a létszámnak kb. fele tisztviselőgyermek. Mégis így fest a jövőre vonatkozó tervük : t! megy orvosi pályára, egy szeretne építész lenni, vegyész (de nem tanár) 3, gyógyszerész 1, zeneművészeti főiskolára vágyik (szintén nem tanárnak készül) 3. Főiskolát végez (textil, kereskedelmi, mezőgazdasági vagy kertészeti) 8, nyelviskolába megy 3 (inkább az idegenfajúak), ipari, kereskedelmi pályára 2, újságíró lesz 2, gyors- és gépírást végez !, hivatalnok lesz 13, bizonytalan még 5 (azaz valószínű, hogy semmit sem tanul tovább), végül 1 kíván testnevelési főiskolára menni. Látjuk, hogy egyetlen egy leány sem megy 52 közül tanári pályára. Utóbbi években az egyetem bölcsészeti kara nőhallgatókkal népesült be, most már ezek sem mennék oda. Ki csodálkozik ezen, hiszen megint eltelt néhány hónap, és a tanári sors javulásának folyamata még mindig nem kezdődött meg! b. d. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE llollettiiio di L-yislazlone Seolastiea Comparata. I. évf. 7— S. sz. A középfokú kereskedelmi oktatás Romániáiban. A középfokú kereskedelmi oktatás célja Romániában is kettős : elméleti és gyakorlati képzést nyújtani azoknak, akik kereskedelmi, közgazdasági és pénzügyi pályán akarnak elhelyezkedni, továbbá, a felsőfokú közgazdasági tanulmányokra előkészíteni. Van négyévfolyamú kereskedelmi gimnázium és szintén négyévfolyamú kereskedelmi líceum, úgvhogv a kettő együtt a nyolcosztályú középiskolának felel meg. Az alsó négy osztály elvégzéséről kiállított bizonyítvány csak az esetben jogosít a kereskedelmi életben való elhelyezkedésre, ha az illető tanuló az iskola elvégzése után még egy gyakorlati év eltöltését is igazolja valamely állami vagy magánvállalatnál. Ez a gyakorlati év kötelező a felső tagozat (líceum) elvégzése után is. viszont az alsó tagozatból a felsőbe (a gimnáziumból a líceumba) csak felvételi vizsgával lehet átlépni, ugyancsak felvételi vizsgát kell tenniük a másjellegű középiskolából a kereskedelmi líceumba átlépőknek is. A líceum elvégzése után azoknak, akik állami szolgálatba akarnak lépni, vagy főiskolai tanulmányokat akarnak folytatni, kereskedelmi érettségit kell tenniük. Ennek anyaga, valamint a kereskedelmi gimnázium és líceum tanítási anyaga is általában megegyezik a mi kereskedelmi középiskoláink anyagával. A tanulók alapos gyakorlati kiképzésben részesülnek. A kereskedelmi gimnázium III. és IV. osztályának növendékei mindennap délután
