Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 5. szám - Nagy Miklós: Javaslat az Egyházi Törvények V. tc.-ének a módosítására

Sagy .Miklós: Javaslat az Egyh. JOrv. V. tc.-nek módosítására. .101

heletlen és egy házias életű, szakképzett, magyar állampolgár lehet, akinek felesége és gyermekei református vagy evangélikus vallásúak.

16. §. A* református tanszemélyzet tagjai az egyház bírói hatalma alá tartoznak s fegvelmileg csak az egyházi törvénykezés rendelkezései szerint büntethetők. Végleges állásukból csak fegyelmi eljárás útján mozdíthatók el.

17. §. Költözködési költség címén a református tanszemélyzet nem helyben lakó tagjai közül a nőtleneket egy félhavi törzsfizetés, a nősöket és özvegyeket egy egész havi törzsfizetés és családi pótlék illeti meg. A megválasztott tanerő ezt a költözködési költséget egészben köteles visszatéríteni, ha állását egy éven belül elhagyja, s felerészben, ha kettő éven belül távozik.

IS. §. Ha a református tahszemélyzet tagjai a kötelező heti óraszámnál több iskolai munkát végeznek, a rendes tanári kezdőfizetés hányadának megfelelő díjazásban részesítendők. Ha pedig a megválasztásuk alapját képező pályázati hirdetményben előírt hivatali teendőiken felül másféle munkát (kántori, praeoransi, internátusi szolgálatot slb.) is végeznek, ezért a munkájukért külön szabályrendeletileg megállapított tiszteletdíjban részesítendők.

19. §. Külön szabályrendeletben intézkedik az Egyetemes Konvent azokra az esetekre vonatkozólag, amikor a református tanszemélyzet tagjai lelkészi szolgálatot végeznek akár azért., mert az egyházközségben nincs lelkész, akár azért, mert a lelkészt betegsége vagy hivatalos akadályoztatása miatt helyettesíteni kell. A belmissziói munkában való részvétel azonban a református tanszemélyzet tagjaira nézve egyaránt kötelező, s ezért külön díjazás nem jár.

20. §. A református tasnzemélyzet tagjainak a nyugdíjazása, özvegyeinek és árváinak a segélyezése a mindenkor érvényben levő országos törvény alapján a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézete útján történik;

NEGYEDIK RÉSZ.

A tanulóiijiisá<|.

21. §. A tanulók felvételére, átlépésére, iskolaváltoztatására, az iskolák belső rendjére, a fegyelmi eljárásokra, az ügyvitelre, a tanulmányi rendre, az értekezletekre, a tanulók elbírálására, az iskolaév lefolyására, az összefoglalásokra. és a vizsgálatokra vonatkozó részletes utasításokat a fenntartótestületek által elkészített és a hivatalos felettes hatóságok útján felterjesztett javaslatok alapján az Egyetemes Konvent által összeállított rendtartások állapítják meg. Az elkészített rendtartásokat az illetékes minisztériumoknak be kell mutatni.

22. §. A tantervet és a tantervi utasításokat az országos törvényben megszabott tantárgyak és az illetékes minisztériumok által kiadott tanterv figyelembevételével a tanártestületek meghallgatása és az egyházkerületek javaslata alapján az Egyetemes Konvent állapítja meg, s a megállapított tantervet az illetékes minisztériumnak bemutatja. Szükség esetén a helyi körülményekhez lehet alkalmazkodni, és egyes iskolák számára az illetékes minisztérium jóváhagyása mellett helyi tantervet lehet megállapítani. A helyi tanterv megállapítására is az Egyetemes Konvent jogosult a tanártestület és az egyházkerület javaslatára.

22. §. A tandíjakat és az összes egyéb iskolai díjakat az országos törvények szemmeltartásával s az iskola helyi körülményeinek és szükségleteinek a figyelembevétele mellett a tanártestületek javaslata alapján az egyházkerületek állapítják meg.

24. §. Á tanulóifjúság fegyelmi tekintetben az iskola bírói hatalma alá tartozik. Az általános érvényű rendtartás elvein alapuló fegyelmi szabályzatot minden iskola tantestülete elkészíti, s azt az illetékes egyházkerület jóváhagyó megerősítése alá felterjeszti.

Eddig tart a törvényjavaslat.