Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 3. szám - Dr. Ruhmann Jenő: Tehetségkiválasztás és tehetségmentés

Lr. Huhmann Jenő: Tehetségkiválcisztás és tehetség me nlés. 55 melyik internátusába kerülnek. A költségek előteremtéséről az iskola­­fenntartó, a tanári kar (saját pénzadományával), az ifjúság barátai és jóakarói s a tanulóifjúság iskolai egyesületei gondoskodnak. Megható az a nemes igyekezet, amellyel az iskola mostani és öreg­diákjai a jó ügy támogatására sietnek. Minden állami támogatás nélkül így lett lehetséges 39 magyar tehetség megmentése az el­­kallódástól. A veszendő magyar tehetségekért érzett felelősség tudata indí­totta a hódmezővásárhelyi református gimnázium fenntartó hatóságát arra, hogy a nagy parasztváros határában szétszórt tanyák tehetséges, szegény fiai előtt megnyissa a gimnázium kapuját s tandíjmentes­ségen kívül teljesen ingyenes ellátást is biztosítva nekik, lehetővé tegye számukra, hogy mint gimnáziumi tanuló kiműveljék istenadta tehetségüket. A hódmezővásárhelyieket ebben a szándékukban a tehetségmentésen kívül még egy más cél is irányítja : a népből való, hivatott vezetőket akarnak nevelni a nép számára s ezért arra törek­szenek, hogy megőrizzék a tanyai parasztfiúkban népi származásuk tudatát. Nevelésükben a puritán kálvinista egyszerűség érvényesül; lakóházuk, a Tanyai Tanulók Otthona semmikép sem nevezhető modern internátusnak. Egyszerű parasztház három szobája fogadja be az Otthon 14 tanulóját, egy külön szoba pedig a felügyelő tanár lakásául szolgál. A házhoz kert és gazdasági udvar is tartozik, s a növendékek szabadidejükben maguk művelik a kertet, gondozzák a háziállatokat s kisebb munkákat végeznek a háztartásban. Ezt mind annál inkább megtehetik, mivel otthon is megszokták az ilyen munkát, idejük is marad rá a délutáni órákban, mert jó tanuló létükre nem kénytelenek annyi időt tölteni a tanulással, mint kevésbbé tehet­séges társaik. Az a tudat pedig, hogy saját munkájukkal is hozzá­járulnak eltartásukhoz, jó hatással van önérzetükre. A tanulókat szegénységük szerint s tehetségvizsgálat alapján válogatják ki s veszik fel az Otthonba, nevelésükben pedig nagy gondot fordítanak rá, hogy megőrizzék magyar észjárásukat s népi származásuk tudatát. Az Otthon fenntartását főkép egyházi adományok biztosítják, de magánosoktól is tekintélyes összeg folyik be, maga a város azonban aránylag csekély összeggel, évi 750 pengővel járul hozzá tehetséges tanyai fiainak iskolázásához. Legújabban Németh László, a jeles író sietett az Otthon támogatására : valóban nagyúri gesztussal fel­ajánlotta a Nemzeti Színházban műsoron levő Cseresnyés c. szín­darabja után őt megillető egész tisztelet díj át az Otthon javára, követésre méltó példát nyújtva ezzel a nép iránt tettekben meg­nyilatkozó szeretetnek és ragaszkodásnak. A miskolci református gimnázium 1940-ben szervezte meg a tehetséges szegény fiúk iskolázását, s abban az évben csupán az ifjúság barátainak adományaiból két szegény fiút tudott ingyenes iskolai nevelésben részesíteni, öt másikat pedig támogatni. Az ingyenes iskolázásban részesülő tanulók száma a folyó tanévben már 15-re emelkedett. A gondolatot ott is a tanárok vetették fel, célkitűzésükben

Next

/
Thumbnails
Contents