Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 2. szám - Dr. Harsányi István: Mit és hogyan tanítsunk a gimnáziumban
Dr. Harsányi István : Mit és hogyan tanítsunk a gimnáziumban. 31 szerintem, hogy osztályfőnöki órák minden osztályban legyenek, hogy így az ifjúság felfogását az osztályfőnök irányítsa. Azonkívül a tanári karnak reá kellene mutatnia az ifjúság előtt feladatának fontosságára. Én pl. nyolcéves gimnáziumi pályafutásom alatt most először hallom, hogy én fontos munkát végzek. (i. Sz. Cs. válaszából: A középiskolás ifjúság túlnyomó része nem a saját elhatározásából megy a gimnáziumba. Viszont él bennük az a tudat, hogy kell gimnáziumba járni, tehát nagyrészük — mintegy kötelességszerűen — elvégzi a nyolc osztályt. Felsőben rendszerint foglalkoztatja a diákot az elhelyezkedés kérdése. Túlesni az érettségin és állást szerezni.“ Ez a jelszó. Cél: nem minél alaposabb és több tudást szerezni, hanem minél jobb bizonyítványt. Vagyis a dolog könnyebb és első látásra praktikusabb módja. Ez a szellem az, amely lehetetlenné teszi a „becsületes“ tanulást, a puskázás stb. megszűnését. Ezen a gimnázium keretein belül nehéz segíteni. A gimnázium adja az alapot a további tanuláshoz. A már állásban levő emberek munkaképességére, használhatóságára tehát döntő befolyású, hogyan használta ki azokat az alkalmakat, amelyeket a gimnázium nyújtott neki. Ha az egyes foglalkozási ágaknál fokozottabb mértékben különbséget tennének — nem bizonyítvány, hanem kipróbált munkaképességük alapján — a munkaerők közt, a tanulók is talán rájönnének arra. ami a nemzet szempontjából is legfontosabb, hogy a tudás többet ér a bizonyítványnál. A középiskolás tananyagnak szerintem nincs szüksége nagyobb változtatásra. Latint felsőben kellene tanítani, modern nyelveket pedig gyakorlatibb módszerrel. Nagyon soknak elveszi a kedvét a középiskolai nyelvtanulás attól, hogy megtanuljon valamilyen nyelven beszélni. Az mindenesetre fontos, hogy a gimnázium ne. legyen szakiskola jellegű egy irányban sem. S. E. válaszából: A mostani tanterv nem is olyan rossz, sőt elég jó. A legtöbb diák be is látja, de nem ismeri be. Még saját magának sem akarja ezt bevallani. Sokkal nehezebb a második kérdésre felelni : hogyan? Itt mindenesetre változtatni kell, mert ha a tananyag helyes és a célt mégsem érik el. akkor csakis a módszerben lehet a hiba. Meg kell értetni az ifjúsággal, hogy milyen munkát végez, és hogy miként kell azt végeznie. Fel kell ébreszteni az ifjúságban az önbizalmat. Erezze az ifjú, hogy ö is tehet valamit nemzetéért, neki is van hatalma arra. I la ezt érzi, akkor lesz célkitűzése, és igyekezni fog célját elérni, é'' annak érdekében dolgozni fog. Fejleszteni kell az ifjúban az előrejutás vágyát. Fel kell ébreszteni benne a munkaszeretetet. Ha ezeket sikerül elérni egy tanárnak, akkor az ifjúság is ráébred kötelességére. v. S. 11. válaszából: Az ellen, amit a gimnáziumban tanítanak, semmi kifogást nem emelhetek. Ahogyan azonban ezeket a tárgyakat tanítják, abban már sokkal több hibát lehet találni. A legtöbb tanár egy-egy gépember, akinek nincs más célja, csak az, hogy lábonjáró lexikonokat neveljen diákjaiból. Csak nagyon kevesen gondolnak közülük arra, hogy ebben a korban lehetne legmaradandóbban a diákok leikébe oltani a fajszeretetet és a haza iránti áldozatkészséget. Persze, a legtöbb tanár úgy gondolja, hogyha jól tudják a diákok azt a németet, latint, angolt és a többi tárgyakat, akkor ők már nagyszerű munkát végeztek. Nem gondolják, hogy ha ebben az időben nem nevelik a diákokb<i a magyarság sorskérdései iránti érdeklődést, akkor az később sem fogja őket érdekelni. Pedig milyen könnyű volna egy-egy órán öt-hat percet szánni ilyen beszélgetésekre, hiszen minden tárggyal kapcsolatban ki lehetne térni a magyar nemzet megoldhatatlannak látszó kérdéseire, amelyeket végeredményben nekünk kell megoldanunk. Dehát hol ismertessék meg velünk ezeket, ha nem az iskolában, hiszen az újságot minden kritika nélkül olvasó diák végzetes irányokba tévedhet. Ha nem így nevelik a diákságot, akkor sohasem fogja megérezni, hogy ő éppen olyan fontos munkát végez az iskolapadban, mint a határon őrködő katona. A tanárok feladata ezt megéreztetni diákjaikkal. Ennek a feladatnak az elvégzése nagyfontosságú és a mellett könnyű!
