Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 11. szám - Gyalog Béla: A Tanterv és az Utasítások egy tanmenet készítés tükrében

244 Gyalog Béla : A Tanterv és az Utasítások egy tanmenetkészítés tükrében. Á Tanterv és az Utasítások egy tanmenet­készítés tükrében. Lapozgatom az V. osztály magyar könyvét: Jékely—Kerecsényi— Vajthó Magyar olvasókönyv. Készülök az új tanévre. Még nem taní­tottam ezt az anyagot, érthető érdeklődéssel olvasgatom tehát. Meg kell állapítanom, hogy gyönyörű könyv! Gazdag, sokoldalú, érdekes. Keresve sem lehetne megfelelőbb gyűjteményt összeállítani. Van sok olyan szemelvénye, mely középiskolai tankönyvben eddig egyáltalában nem szerepelt. Van benne sok olyan régi irodalmi anyag, melyet eddig legfeljebb a hetedikeseknek kellett volna el­­olvasniok — idő hiányában persze többnyire nem tették. Az egykori szemelvények mélyen belevilágítanak a kor viszonyaiba, de jellemzik az egyes korokat modern irodalmi szemelvények is. A múltat idéző mai alkotások során a modern irodalom legjobbjai vonulnak fel: Juhász Gyula, Kós Károly, Ady Endre, Reményik Sándor, Komáromi János, Babits Mihály és Aprily Lajos. Bizony messze felette áll ez a könyv a régi száraz retorikának, amelyek rosszul megválogatott és hiányos olvasmányi anyag mellett pl. a szónoki fogásoknak meg az okoskodás fajainak az elméletét tárgyalták. Igazán boldog lehet az a diák, akinek az a „munkája“, hogy ebben a mesterien összeálli­­tott dekameronban vagy antológiában lapozgasson. Nemes szórako­zás, elgondolkodtató gyönyörködés, tanulságos, hasznos időtöltés a vele való foglalkozás. Előveszem a Tantervet is, és lelkesedésem csak fokozódik. A magyar múlt szellemi élete, stílus és eszmekorszakok, az irodalom jelentősége, a műfajok és formák rendezett áttekintése, szöveg­­elemzések nyelv- és stílus szempontjából, stílusösszehasonlítások — ilyen vezérszavakat olvasok benne. 1 Természetes — fűzöm tovább gondolataimat •— hiszen a mű puszta ismerete még nem elegendő, a mű ismerete nem önmagáért való. Irodalmunk tanulmányozása magyarságunk mélyebb meg­ismerése kell hogy legyen. Megismerjük művelődésünk korszakait, őseink gondolkodását, az életünket, történelmünket formáló szellemi áramlatokat. Természetes, hogy a kifejezés eszköze, a nyelv és a ki­fejezés módja, a stílus is más és más lesz koronként, mint ahogy más és más az a lélek, mely sugallta. Az irodalom sokoldalúsága, szépségeinek élvezése csak akkor lesz tudatos, ha kihámozzuk a mű­ből sajátos formáikat, ha elemezzük őket és összehasonlításokat teszünk. Hozzáfogok tehát az évi munkaprogramm, a tanmenet meg­szerkesztéséhez. Kicsit meghökkenek, mikor a heti 3-as óraszámot megpillantom, lelkesedésem hevében erről egészen megfeledkeztem, de azért nagy ambícióval igyekszem pompás anyagomat és szép fel­adataimat arányosan beosztani az esztendő óráira.

Next

/
Thumbnails
Contents