Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 10. szám - Hazai irodalom

238

Hazai irodalom.

főtitkári jelentése foglalja eí a Szemle legnagyobb részét. Olvashatunk még történelem és filmoktatás címen Fiala Endrétől cikket. — Augusztus (8.) Szemes Gábor Filmes tanítás és nevelés tanítóképzőintézeteinkben, Kiss Lajos A beutazó tanulók életsorsa a nevelői gondolkodás tükrében. Sok értékes megállapítása gondolkodásra késztethet, mert másutt is tapasztaltuk már azt, hogy ezek a tanulásban sokszor elmaradnak, és a bukottak igen nagy százaléka éppen közülük kerül ki. —- Szeptember (9.) Garai József soproni evang. tanítóképzőintézeti tanár Az új iskolák lélektani megalapozásáról kezd folytatásos cikket.

Kereskedelmi Szakoktatás. Június (10). Löbncr Walter: Pályára irányítás és pályára nevelés Németországban. —- Augusztus (12.) Márton Béta Földrajzi beszámolójában az év hadászati sikereinek eredményeit s az így kialakult világ képét rajzolja meg; lezárta 1941 december 31-én. Krónikás.

HAZAI IRODALOM

Szép kísértet. Alakkai Sándor új regénye. Révai, Budapest. 1942.

Kél évvel ezelőtt ott hagytuk el, hogy a kiegyezés után Ernyei Áront az envedi kollégium tanárává választják, ő pedig megtalálja a sorstól nekirendelt párt Bándi Esztike személyében. Ebben a regényben már hét gyermekük közül a legkisebb, Tamás áll velünk szemben, s az ő gyermekemlékeinek tündéri fátyolán át villog felénk az Ernyeiek további sorsa s a millennium-körüli Erdély.

Regényének olyan formát választ a szerző, mintha szándékosan nem akarná nehezíteni a dolgát. A könyv régi „emlékirat“-szerű jellege megmaradt. Ernyei Tamás beszél a maga életéről, de gyermekemlékeit adja elő, úgy, ahogy akkor szemébe, agyába ivódtak, percre sem lépve ki a gyermekkor varázsköréből. Ha van keretes regény, az ilyen művet „áttételes“ regénynek lehetne nevezni. Makkai regénye háromszorosan is áttételes : felnőtt férfi idézi gyermekségét s a tündéri kor laterna magikájában a körülötte gyűrűző életet.

Az eszmélkedő, érzékeny lelkű, élénk képzeletű gyermek életének első kerete : a lakás és a kert s környezete : szülei, testvérei. Világa igazi kis álomország, tele a mesék alakjaival, különösen azóta, hogy egy mindent megelevenítő kis tündér, a szomszéd Izuka is belekerül. Egy többnapos kirándulás az erdőségekbe újabb lázakat, színeket hoz ebbe a világba. Izuka eltávozik, s vele eltűnik a kert varázsa is. Meghal az édesapa, Ernyei Áron, s mint a mesékben szokás, a legkisebb fiúra bízza az Ernyei örökséget: „Majd te!“ ,,Tanulj, tanulj...“ „Nagy játék.“ „Győzni kel!!...“ Egyben elmúlásával megidézi a legnagyobb rémet: a Halált. Ezután a támasz nélkül maradt család tétovázásai következnek.

Egy kirándulás Bándi nagyapóhoz — az első út vonaton —-, újra a mesék világába visz : az Ernyei-mese kirepítő fészkéhez. Az Ernyei erő és lendület itt kap célokat; Nagyapó varázslata idézi fel a Szép Kísértetet Tamásnak is : „A Szép Kísértet.. . előttünk száll, sohase hagy nyugodni, folyton arra hív, hogy utána repüljünk. Róland valami csodálatos madár alakjában látja maga előtt a Szép Kísértetet s valósággal a levegőben repülve akarja utolérni, így is le lehet győznie a Halált. A fő csak az, hogy föl kell szállani, nem szabad a porban csúszkálni, engedelmeskedni kell a Szép Kísértet parancsának.. . Az Ernyeiek, igen többnyire szárnyas embereknek születtek, kiki a maga dolga szerint. Némelyik ugyan visszalépett vagy lezuhant... Van úgy.. . De apád bátran, szépen szárnyalt. Őt a halál nem ölte meg, csak ajtót nyitott neki az égbe. Mert így van ez az ilyenekkel. A Halál aj lónyitóvá lesz nekik, szolgává, mikor már elfáradtak itt a földön, s a maguk jószántából bevárják.