Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 10. szám - Belföldi lapszemle
236 Belföldi lapszemle. gyakorlatok végigvezetésében ugyanis nem a fordulatok az irányadók, hanem a téma felépítése, vagy pedig valamely nyelvtani keret, amelyben : der Regen läßt nach és es hört auf zu regnen nem fér meg egymás mellett. A közölt fordulatokat újból csoportosítani olyan nagy munkát igényel, amelyre kevés ember vállalkozhatik. Tapasztalatom szerint a fordulatokkal való tanítás túlterhelést okoz, és a rájuk fordított tanulási idő nincsen arányban alkalmazhatóságukkal. Egy példával megvilágítom állításomat. Tettamanti által összeállított fordulatokhoz hasonlókkal állítottam össze én is a nyelvi anyag égy részét. .3 évi tanulás után a VI. osztályban a tanév folyamán 8 fogalmazási témát dolgoztunk fel az iskolában ismétlések alkalmával, egy teljes órában. Miután elkészítettük valamennyit, a növendékekkel összeírattam az alkalmazott igéket, azt is, hogy mely igét hányszor használtak. Körülbelül 250 igét használhattak volna a fordulatok alapján, mégis a legjobbak 120-nál többet nem alkalmaztak, a legtöbbjének 90 igére volt szüksége. Vélekedésem szerint a szavak tanítása a nyelvi (stílusbeli) szerkezetek és a műfaji sajátságok alapján koncentrikus módon történhetik csak sikerrel. Ezzel azonban a problémának csak a lényegét érintett em. Olyen szerteágazó ateljes megértetés, és más problémák is beleszövődnek ebbe a kérdésbe a gazdaságos nyelvtanítást illetőleg, úgyhogy jelen cikk keretében erre nem vállalkozhatom. Félreértés azonban ne essék! Örömmel üdvözlöm Tettamanti könyvét, mert megvan a remény arra, hogy a tankönyvírókkal együtt valóban kialakul majd a régen várt nyelvi anyag. Eger. Lemle Rezső. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesület? Közlöny LXXV. évfolyam. 1942 június (10.) Madai Pál: Történeti tankönyv, történettanítás. Sokszor hangzik újabban elégedetlen hang a történeti tankönyvekkel szemben. Cikkíró nem ezek bírálatát adja, hanem a tankönyvírás lényeges szempontjaival és a tankönyveknek a tanítással összefüggő kapcsolatával foglalkozik. A tankönyv írójának ismernie kell a hivatalos tantervet s utasításait, de a régi tantervet és annak utasításait is : kapcsolatban kell ezenkívül lennie az élettel is, korának szükségleteivel, nemzetének vágyaival. Mivel a történelem a nemzeti tárgyak középpontjában áll, különösen fontos e tankönyvek jósága. Sajnos, a nagyon korlátozott terjedelem a tudományos anyag megrostálásában és a nevelő hatás kifejtésében néha úgyszólván lehetetlen feladat elé állítja az írót (pl. V. o.). A tanulóknak tankönyv az ő vezérfonaluk. Összeállításánál nemcsak az adatok felsorolása fontos, hanem világnézeti tárgy lévén, az események megítélésében, értékelésében minden célzatosság, szélsőség elkerülése s a nemzeti közvéleményhez si múlás szükséges. Minden egység megírása tudományos, pedagógiai és művészeti feladatot rejteget. Hézagok az anyagban lesznek, itt a logikai kapcsolatra, hű és gondos áthidalt jellemzésre van szükség. A jellegzetes események kiválasztásában és értékelésében nyilvánul meg az író stíluskészsége : megértést és nevelő hatást egyaránt kell szolgálnia. A rövid tankönyv jelszava annak homályossága miatt sem helyeselhető a történelemben. Itt nem meghatározásokkal dolgozik a tanár, szellemtudomány ez ; azért elbeszélés a közlő eszköze, vagy leírás, magyarázat, fejtegetés, előadás stb. Szívesebben is olvas gyermek és felnőtt egyaránt részletesebben elbeszélt történelmi eseményről, mint lexikonszerű adatokat. A tanítás nem a tankönyv szövegét magyarázza, hanem az ismeretanyagot, mint a műveltség értékes alkotó elemét, s ezt a magas iskolai munkát az otthoni munkásság
