Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 10. szám - Vikár Sándor: Az iskolai egyházi énektanítás, mint a vallásos nevelés egyik eszköze
232 Vikár Sándor: Az iskolai egyházi énektanítás, mint a vallásos nevelés eszköze. zenemüveket. Tehát iskolai zenakarok és énekkarok képességéhez méretezett egyházzenei kompozíciók kellenének. A vidékiek által meglehetősen nehezen hozzáférhető klasszikus protestáns zeneszerzők műveinek olcsó, iskolai kiadása. Az egyházi énektanítás célját, anyagát és módszerét minden felekezet a maga szükségletének megfelelően állapította meg. Mert ha igaz az a mondás, hogy dalában él a nemzet, úgy énekében él minden vallásfelekezet. Az egyházi ének fontosságát, gyülekezeti szempontból megbecsülhetetlen értékét felesleges hangsúlyoznom. Mint egyetlen olyan része a magyar református istentiszteletnek, melyben a gyülekezet cselekvő részt vesz, minden időben megkülönböztetett figyelem tárgya volt, vagy legalább is kellett volna lennie. A tanítástervnek ősénél, az első kijelölt szent történeteknél már ott szerepel a megtanítandó ének neve is. A vallástanítás nevében viselte az egyházi ének tanítását is. Szintúgy a világi ének tanítása is elsősorban az egyházi énektanítás kívánalmaihoz igazodott. * Az iskolai munkáknak általában véve pedagógiai céljuk van. De a pontosabb meghatározás végett meg szoktunk különböztetni különféle célkitűzést. Így az egyházi énektanításnak hármas célkitűzéséről beszélhetünk : pedagógiai, tárgyi és esztétikai célról. A pedagógiai cél szerint ,,Az egyházi ének tulajdonképpen nem más, mint vallásos élmény és tan nyomán keletkező vallásos érzelmeknek művészi formában való költői realizálása“. Tehát jól jegyezzük meg : vallásos élmény és érzelem nélkül nincs igazi egyházi ének. Az egyházi ének a szavakban ki nem fejezhető érzelem megnyilvánulás kell, hogy legyen, tehát a vallásos nevelésnek nélkülözhetetlen velejárója. Az ének épúgy, mint az imádság, kell, hogy valamilyen vallásos élményből nőjön ki, előbb mindig fel kell kelteni azt a szükségérzetet, mely kiváltja és kívánja az éneket. A tárgyi cél a gyakorlatot van hivatva szolgálni. A református egyházaknak biztosítaniok kell magukat már az iskolában arról, hogy az onnan kikerülő ifjúság hitelveinknek megfelelően a gyülekezeti istentiszteleten aktív részt vehessen a közös éneklés által. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a közhasználati énekeket ismerik, azokat elsajátítják. A harmadik célkitűzés, mely szorosan velejár a másik kettővel : az esztétikai cél, a gyermek hangjának, zenei hallásának fejlesztését, s ezzel egyidejűleg a szép éneklés kellékének megismertetését szolgálja. Ez a cél a világi énektanítással is szorosabban kapcsolja össze, mivel ott is megvan, de míg ott egyike a legfontosabb célmomentumoknak, itt inkább csak szükséges velejáró. Az egyházi énektanítás fenti céljai meg is határozzák azokat a szempontokat, amelyek a tanítás anyagának kiválasztásánál és elrendezésénél figyelembe jönnek. Ezek elsősorban az ének szövegére és dallamára vonatkoznak. Mindenekelőtt szem előtt kell tartani
