Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 1. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom 17 dolgozat íratása a különösen VII. és VIII. osztályban meg nem engedhető — jóllehet ennek semmiféle érdemleges akadályát nem tudjuk belátni —, kívánatos volna, hogy különösen a két utolsó osztályban és utolsó évnegyed ben a magyar irodalmi tárgyú dolgozatok közt olyan történelmi tárgyú dolgozat is kötelezően szerepelne, amit a történelmi szaktanár tűz ki, készít elő, bírál és javít is ki növendékeivel, természetesen a magyar szaktanárral egyetértésben. E dolgozat érettségi előkészítő jellege kétségtelenül legjobban ebben az alakban érvényesülne. Nyíregyháza. Rezessy Zoltán. HAZAI IRODALOM ' I Garat József: Montessori lélektana és didaktikája. A rendszer lélektani és didaktikai vázlata és összehasonlítása az újabb irányokkal. Kolozsvári Tudományegyetem lélektani intézet, 41. közlemény. A szerző maga mondja bevezető szavaiban, hogy hazai Montessori irodalmunk inkább csak kisebb-nagyobb értekezésekre szorul, és nagyobb művekben nagyon szegény. Éppen ezért üdvözli örömmel fenti művet minden pedagógus, aki Montessori iránt érdeklődik. A mű célkitűzése hármas: 1. a rendszer lélektani alapjának ismertetésével kapcsolatban a módszertani és didaktikai problémák vizsgálata ; 2. a rendszer összehasonlítása az újabb pedagógiai áramlatokkal és 3. ezek alapján következtetések levonása a kisdednevelésre és a népfőiskolái oktatásra vonatkozólag. A következőkben Montessori és az újabb pedagógiai irányok egymáshoz való viszonyát tárgyalja. A Herbart-vitával kapcsolatban összehasonlítja Montessori elveit Lay elveivel és megállapítja, hogy leglényegesebb megegyezési pontjuk : a kísérlet. Megállapítja azonban azt is, hogy mégsem lehet csupán kísérleti pedagógusnak tekinteni, mert legalább ugyanennyire a neonaturalizmus (Rousseau) követője is. Érdekes az összehasonlítása Tolsztojjal 's. aki a neonat uralisták szélsőséges táborába tartozik. Az újabb irányok képviselői közül különösen Dewey és Decroly irányával hasonlítja össze. Ezután áttér annak ismertetésére, hogy hova helyezi el a tudományok rendszerében Montessori a neveléstudományt. Ferriére, Dilthey, Riekert—Windelband, Stanley, a magyar Fináczy felfogásának ismertetése után bővebben magyarázza Montessori felfogását és megállapítja, hogy teljes egészében (lyakorlali ismeretek összességének tartja a nevelésre vonatkozó ismereteket. Problémakörei is a nevelés hagyományos felosztása : testi, erkölcsi és értelmi nevelés szerint rendezhetők. A harmadik rész a rendszer lélektani alapvetését tartalmazza. Összehasonlítja Montessori lélektani felíogását Decroly-éval, akivel nézetei nem azonosak. Várkonyi, Kerschensteiner, Dewey felfogására is utal. A legnagyobb a hasonlóság az Adler-féle individuálpszichológiai felfogással, Gerhards helyeslésével szembeállítja Muchow erős kritikáját. ,.Az oktatás egészségügyi követelményei“ c. fejezetben érdekes feljegyzéseket és megállapításokat találunk a hátgerincferdülésre, a rövidlátásra/a helyes testtartásra és evvel kapcsolatban a padokra vonatkozólag. Külön figyelmet érdemel az, amit a gyermektanulmányra vonatkozólag ír. A következő fejezetben különösen érdekes Montessori érzékfejlesztő eszközeinek leírása és használata. Montessori munkatársa Maccheroni érdekes megfigyeléseit közli ezután a szellemi munka feltételeivel kapcsolatban és ezeket érdekes görbékben közli. Megállapításai a személyiséggé való fejlődésről alapos megfigyelések eredményeiből születtek. Montessori maga a személyiség fogalmát említi ugyan, mégsem lehet őt a személyiség-pedagógusok közé számítani, mint Schnellert vagy Linde-t. A negyedik rész az oktatás módjáról szól. Pedagógiájának alaptétele : a gyermeki léleknek a megfelelő tárgyakkal meg kell adni a szükséges lelki
