Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 9. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. kezdetén a debreceni református gimnáziumban tanárkodott és több éven át szolgálta a debreceni ősi Kollégiumot, a maga Alma Materét, mint könyvtártiszt. Egyébként a tanárság köréből nem iskolai érdemeivel, hanem irodalmi munkásságával, költői műveivel és tudományos dolgozataival emelkedett ki. A lírát, eposzt és drámát egyaránt felölelő költői művének értékéről megoszlanak a vélemények, de ahhoz nem fér kétség, hogy irodalomtörténeti és esztétikai dolgozatai közel járnak a Gyulai Pál és Beöthy Zsolt, vagy hogy újabbakat említsünk, a Babits Mihály és Schöpflin Aladár színvonalához. ,,írói arcképek“ és „Költők és írók“ című kötetében helyet foglalnak a magyar irodalom protestáns nagyjai is, többek között Csokonai és Petőfi, Arany és Jókai, Szabolcska és Ady, és bár Oláh Gábor tollát semmiféle felekezeti célzat nem vezeti, ezek a művészi formába öntött, nagy elmcéllel megírt tanulmányok célzatosság nélkül is könnyen erősíthetik a protestáns magyarság jogos önérzetét. K. A. Sajtótudósító a „Honvédelmi ismeretek“ tárgyában. Köztudomású, hogy folyó évi június hó elején a Vallás-és Közoktatásügyi Miniszter úr őnagyméltósága elrendelte a „Honvédelmi ismereteknek“ — mint továbbhaladás szempontjából számító tárgynak — valamennyi magyar közép- és középfokú, valamint az elemi iskolák felső tagozatában való oktatását. Rendkívüli nehézséget jelentett a tankönyv előállításának kérdése, tekintettel arra, hogy akkor az új tanév megkezdésének időpontjától csupán három hónap választott el bennünket. Hogyan sikerült a nehézségek áthidalása? 1. Lelkes magyar katona tanárok annak biztos tudatában, hogy a magyar kultúra minisztere nem zárkózik el a Honvédelmi ismereteknek rendes tantárgyként való bevezetésétől, előre dolgoztak. így a kéziratok kilencven százaléka június 20-án rendelkezésre állott. 2. Az Országos Közoktatási Tanács vezetősége és hivatalnoki kara szívügyet csinált ebből a kérdésből, és olyan ütemben bonyolították le a bírálatot és a könyvkiadással járó egyéb munkákat, amire Magyarországon még nem volt példa. 3. A nyomdák ugyancsak legnagyobb lelkesedéssel dolgoznak, és így remélhető, hogy szeptember közepére a „Honvédelmi ismeretek“ négy könyve a tanulók kezébe jut. Miért nyomdák és miért nem nyomda? Arra törekedtünk, hogy az Egyetemi Nyomda és a történelmi egyházak nyomdái együttesen végezzék el a nagy feladatot. Ezért az első kötet az Egyetemi Nyomdában, a második és harmadik a Szent István Társulatnál készült, míg a negyediket Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda vállalata nyomja. Milyen példányszámban készülnek a könyvek? Az első kiadás 200,000 példányban készül. A munka nagyságára jellemző, hogy pl. az Egyetemi Nyomda nyomógépei három hétig éjjel-nappal a „Honvédelmi ismeretek“ tankönyvét forgatja. Mennyi papirost használnak fel? Közel öt vagonnal. Kik a szerzők? Névtelen magyar katonák és egy lelkes leventeoktató, fővárosi tanár. A tankönyveken szerzők neve nem szerepel. A kiadvány mint a testnevelés és a honvédelmi nevelés országos vezetőjének kiadványa jelenik meg. Nem jelent-e nagy anyagi megterheltetést a könyv, illetve a tantárgy bevezetése? Arra törekszünk, hogy a háborús viszonyok ellenére a lehető legolcsóbban hozzuk ki a tankönyveket. A 10 íves könyvet 1 P-ért akarjuk adni, míg a 15 íves legfeljebb P60 P lesz. A szerzők lemondtak százalékos részesedésükről, és csak minimális tiszteletdíjban részesülnek. Ügy a katonai, mint a polgári hatóságok azt akarják, hogy ennek a könyvnek magasztos tartalmához híven, becsülete legyen. Adja Isten, hogy ifjaink lelkesedéssel szívják magukba azokat az eszméket, melyeket a tankönyvírók ebben a könyvben nekik nyújtanak. Ha így lesz, bizton mondhatjuk, hogy Magyarországot többé semmiféle ellenség nem döntheti meg.
