Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 9. szám - Dr. Sarkadi Nagy Sándor: A leventeképzés új rendje
202 Dr. Sarkadi Nag;/ Sándor : A leventéképzés új rendie. „Az egyetem és a középiskola kétségtelenül a nemzet szellemi életének elitjét neveli, ezért tanulmányi rendje alapjában, bármilyen kifogások merülnek is fel ellene, teoretikus, elméleti“, mondja Hóman az Országos Felsőoktatási Tanács céljának, feladatának meghatározásánál. A miniszter, amikor a nemzet vezetőrétegének, elitjének neveléséről szól, a középiskolán a gimnáziumot érti. Mi éppen ebben az esetben föltétlenül szükségesnek tartanók egy, sajnos, ma nem létező latinmentes középiskolának a tekintetbevételét, amely az összes értékes és szükséges reáliák felsorakoztatásával — a nélkül, hogy a túlterheléstől tartani kellene — a nemzet kultúráját általánosabb érvényűvé, képzettségét sokoldalúbbá és jövőjét biztosabbá tehetné. A közoktatásügyi igazgatás és a középiskola egysége nem szenvedne csorbát, a miniszter által hangsúlyozott „a magasabb műveltségben ma mindenütt érvényesülő differenciálódás“ — amely a mai gimnáziális oktatásban kívánatosán nem érvényesülhet — ideálisabban volna keresztülvihető. A felvetett két kérdésre — amelyeket a latinmentes középiskola létjogosultságának igazolására állítottunk fel — nem feleltünk szisztematikusan. Feladatunk arra korlátozódott, hogy a fennálló körülményekre való utalással igazoljuk, hogy a középiskola tisztán magyar intellektuelt nevelő ágazata az egységes középiskola célkitűzésével összeegyeztethető és a gimnáziumon belül fennálló, érezhető bajok megszüntetésére alkalmas. Budapest. Dr. Philipp Kálmán. Á leventeképzés új rendje. A Vallás- és Közoktatásügyi és Honvédelmi Minisztérium együttes 108,706—1942. számú rendelete a leventeképzést 1942 szeptember 1-től kezdve kettéosztja : iskolai és iskolánkívüli leventeképzésre. Az előbbibe tartoznak a középiskolák, tanítóképzőintézetek és felsőipariskolák tanulói; az utóbbiba pedig minden 12—23. évben lévő, katonai szolgálatot nem teljesítő magyar honos ifjú. E rendelkezés célja nem a leventeképzés megosztása, hanem annak elmélyítése. A régi leventeképzés arra törekedett, hogy a hadügyi ellenőrzés miatt korlátozott honvédelmünk keretén belül legalább részben előkészítse a katonai szolgálatra a magyar ifjúságot. Tulajdonképpen katonai előiskola akart lenni. Mióta azonban katonai egyenjogúságunk helyreállott, és minden testileg ép magyar honpolgár tagja a honvédségnek és katonai kiképzés alá esik, más célt lehetett kitűzni a még nem katonaköteles magyar ifjúság honvédelmi előkészítő nevelésének, vagyis a leventeképzésnek is. Az új leventetörvényben és rendelkezésekben nem a katonai előképzés a főgondolat, hanem a korszerű honvédelemre való szellemi és testi nevelés. A korszerű jelző vonatkozik a békebeli és háborús honvédelemre egyaránt. Öntudatos, a kor követelményeinek megfelelni tudó értelmes magyar
