Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 1. szám - Megjegyzések
Megjegyzések 15 középosztálynak tehát sürgős lelki megújulásra van szüksége. Ebben a munkában a magyar református középiskolákra oroszlánrész hárul. A mi iskoláinkból kikerült ifjúságnak kell majd felfrissítenie a szellemében és érzelmeiben idegenné vált középosztály megfáradt társadalmát. Nekik kell folytatniok azt a harcot, amit a mi generációnk indított el a szellemi kisigényűség, az érzelmi közönyösség és a közösségellenes gondolkodásmóddal szemben. De harcolni csak fegyverrel lehet. Adni csak az bír, akinek sok, vagy több van valamiből. Nekünk, magyar református tanároknak tehát erősebb hittel, több önbizalommal, öntudatosabb magyarsággal, és magyarabb műveltséggel kell tanítványainkat felfegyvereznünk. Korszakot alkotó fejlődésnek vagyunk részesei. Üj rend, a dolgozók társadalma van kialakulóban. A társadalom hármas tagozódását jelző falak repedeznek, rogyadoznak. Nem valószínű, hogy az egysíkú társadalom megvalósul ; a társadalmat osztályokra különítő határok azonban mintha mégis kezdenének halványulni nálunk, Magyarországon is. Mintha az egyes társadalmi rétegek kissé közelednének egymáshoz. Az alsóbb réteg emelkedésének és a felső süllyedésének azonban valahol, egy középszinten meg kell állapodnia. Mi lesz az a színvonal, az a mintamérték, melyhez igazodni fog? A református magyar középiskolák szellemétől függ jórészt, hogy egy magyar népi műveltségre épült, magyar öntudattal rendelkező társadalomhoz igazodjék. Nézzük most már, hogy neveljük magyarabb magyarrá növendékeinket a német és francia nyelvi órákon? Alsó fokon, hol tanítás közben lépten-nyoinon idegen nyelvi sajátságokra kell növendékeink figyelmét felhívnunk, sohasem szabad elmulasztanunk, hogy rá ne mutassunk ugyanakkor a magyar nyelv gazdagságára, tömörségére. Pl. mutatni, tárgyas ragozásban : mutatom-od-ja. Melyik indogermán nyelv tud ilyen tömören kifejezni cselekvést? Ich zeige es — je le montre. A „mutatom“ egyedül jelzi mind a mutató személyt, mind a tárgyat. Vagy : tanul — megtanul, ért —- megért, varr — megvarr, a francia nyelv ilyen árnyalatok kifejezésére alkalmatlan. A németben — megvarr : fertig nähen. Az igéknek pedig csak kis hányada fejezi ki igekötő segítségével a cselekvésben beállott változást : schlafen — einschlafén, erfrieren — frieren. — A „tovább“ használata : tovább megy, tovább olvas : je continue á lire = folytatom az olvasást ; ami talán logikiisabb, de semmi esetre sem tömörebb, mint a magyar. Az idegen szövegnek helyes, sőt ízes magyar visszaadása is eszköze a magyar műveltségre való nevelésnek, hisz’ nyelvében él a nemzet. A nyelvtanítás középső fokán V—VI. osztályban, amikor könnyebb olvasmányok keretében a német vagy francia nép életével, szokásaival, jellemével ismerkedik meg a tanuló, óránként kínálkozik az alkalom népünk és az illető nép életformájának összehasonlítására. Hogy a magyar ember általában tisztaságkedvelő, s mennyire nem az a francia ; hogy a magyar paraszt mennyivel intelligensebb, mint a francia ; hogy nálunk, a „barbár“ Magyarországon, a nemesi kúriáknak fürdőháza volt, amikor XIV. Lajos és udvara a fürdést hírből sem ismerte, de a mosdást is csak ritkán gyakorolta : semmi esetre sem hallgathatjuk el. Az is méltán növelheti a magyar diák önbizalmát, hogy a mi népünk művészi képzelet dolgában messze előtte jár pl. a németeknek. Ezt a magyar népművészeti termékek igazolják, melyek páratlanok egész Európában. VII-—-VIII. osztályban, a német és francia irodalom tanításakor nyílik azonban legbővebb alkalom tanítványaink magyar öntudatának növelésére. A magyar-német, ill. francia irodalmi kapcsolatokat nem szabad kiaknázatlanul hagynunk, hisz’ már a XVI. század óta élénk szellemi és személyes kapcsolatban áll hazánk Nyugat-Európával. Reformátoraink, protestáns főiskoláink tanárai és diákjai Németországban és Hollandiában tanulnak. Apácai Cseri János egy teljes századdal előzi meg enciklopédiájával (1656) a francia enciklopédistákat (1751—1772). Mikes Kelemen M^de Sévignének méltó versenytársa a levélírásban. Péczely József a meseíró La Fonteine-t tanulmányozza. Bessenyei Györgyöt joggal nevezhetjük magyar Voltairenek. Ez a francia felvilágosodás feje. s a francia forradalmat készíti elő; az
