Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 9. szám - Dr. Philipp Kálmán: Szükség van-e latinmentes középiskolára?
198 Dr. Philipp Kálmán : Szükség van-e latinmentes középiskolára ? díszt adott nagyszámú kitüntetésének. Születésének hetvenedik évfordulóján mi is kérjük az egek urát, hogy Melich Jánost, Bél Mátyás, Hunfalvy Pál, Böhm Károly szellemi utódját, még évek hosszú során át tartsa meg hazánk, egyházunk és iskoláink javára. Budapest. Dr. Losonczi Zoltán. Szükség van-e latinmentes középiskolára? (Elmélkedés a nyolcéves Hóman-lexről.)* Hóman-törvényen (H óman-lex) előszeretettel az 1934 : XI. tc.-et, az egységes középiskoláról szóló törvényt emlegetik. A törvény végrehajtási utasításai 1936-ban jelentek meg. Az indokolásból kivehető, hogy a törvény azért készült, hogy a Klebelsberg-féle középiskolai reform nyugtalanító változtatásainak véget vessen. Úgy készült, hogy visszatérvén az ősi röghöz, az eredeti magyar kezdeményezéshez, egységessé tegye a magyar középiskolát: biztosítván a magyar nemzeti tárgyak vezető, irányító, központosító szerepét. Korai volna ma a reform eredményeiről, avagy eddigelé tapasztalt hiányairól ítéletet mondani. Elmélkedésünknek nem is az a célja, hanem az, hogy visszatérvén a reform kiindulási pontjához, kutassuk, hogy vannak-e olyan mozzanatok, és ha igen, melyek azok, amelyek a reform keresztülvitelénél zavarólag hathatnak. A reform előkészítésénél sokat hangoztatott szempont, hogy az 1924-es Klebelsbergféle középiskolai törvény rendeletek útján történt változtatásaival nyugtalanságot teremtett, éppen nem lehetett eldöntő ok a reform értékállóságára nézve. Minden élő szervezet (olyan elsősorban az iskola!) változtatásoknak van, lehet kitéve. Minden törvény állandó természetű, összesűrített tapasztalatok alapján, körültekintő munkával készült: de az nem örökérvényű. Ezt Hóman Bálint dr., vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősíti, amikor törvényjavaslatáról ismételten kijelenti, hogy az kerettörvénynek készült, amely mindenkor kész arra, hogy a tapasztalatok által felvetett és egyéb természetű jogos kívánalmaknak helyt adjon. Nyomban rá felmerül a kérdés, vájjon az egységes középiskola, nevezetesen a mai gimnázium mai alapszervezetével képes-e azoknak az eredményeknek kiváltására, azoknak a hatásoknak felkeltésére, amelyekre a nemzet jól felfogott érdekében minden időben szükség volt. Dícséretreméltó például az a törekvés, amely az osztrák eredetű intézkedésektől való függetlenítést tűzi ki célul, de nem hagyhatók figyelmen kívül egyes nagy magyar elmék törekvései, amelyek egyes intézmények fenntartásáért nemes harcot vívnak. Csak Trefort ragaszkodását a reáliskolához emelem ki, amely iskolát Hóman miniszter véleménye szerint * A cikk ez év májusában íródott.
