Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 8. szám - Nagy Miklós: A református iskolaügy központi irányítása és felügyelete
Nagy Miklós: A ref. iskolaügy központi irányítása és felügyelete. 177 A református főigazgatót az egyházkerületi közgyűlés titkos szavazással elsőízben két évre, másodízben szolgálati idejének végéig a közül a három jelölt közül választja, akiket az egyházkerület iskoláinak tanártestületei ajánlanak. A tanártestületek titkosan szavaznak a jelölésre, s az igazgató a tanártestületi jegyző és két hitelesítő tanár aláírásával küldi meg ajánlott levélben a szavazatok megoszlását az egyházkerületi elnökségnek. Saját igazgatójára vagy tanárára egyik tanártestület sem szavazhat. Református főigazgatóvá általában olyan református gimnáziumi igazgató választható, akinek legalább négycsztendős igazgatói szolgálata van. Ha azonban a tanártestületek tagjainak háromnegyed része olyan kiváló pedagógust (nyugdíjas egyetemi tanárt, nyugdíjas igazgatót, katedrális tanárt, lelkészt vagy más foglalkozási ágban működő egyháztagot) ajánl, aki egyházi tanügyünk területén nagy reménységekre jogosít, az ilyen pedagógus is megválasztható főigazgatónak. Ha az egyházkerületnek tíznél több gimnáziuma van, főhivatású főigazgató választandó, akinek munkakörébe az egyházkerületi közgyűlés beutalhat középfokú iskolai, gyakorlati irányú középiskolai, sőt elemi iskolai tanügyi dolgokat is. A főhivatású főigazgató az állami főigazgatókkal minden tekintetben egyenlő fizetését az egyházkerületi pénztártól kapja, és tagja a nem-állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének. A kevés iskolával rendelkező egyházkerületek főigazgatóvá megválaszthatják egyik iskolájuk igazgatóját, aki a közgyűlés által megállapított tiszteletdíjért látja el tisztét, vagy pedig egy másik egyházkerülettel közösen választhat főhivatású főigazgatót. Ha a főigazgatói tisztet nyugdíjas egyén látja el, szolgálatáért az egyházkerületi közgyűlés által megállapított tiszteletdíjban részesül. A református főigazgató referense az egyházkerületi tanügyi bizottságnak és az egyházkerületi közgyűlésnek. 10. Az egyetemes tanügyi bizottság elnökségét (egyik püspök és egyik főgondnok) a Konvent maga választja. Tagjait az egyházkerületek küldik ki, és pedig minden megkezdett öt gimnázium után egy lelkészi, egy világi tagot és egy igazgatót. A lelkészi és világi tagokat az egyházkerületi közgyűlés, az igazgatókat az egyházkerületi tanügyi bizottság választja. A tagok megbízása 6—6 évre szól, harmadrészben 2—2 éves kiesési rendszerrel. — A bizottság referense a központi főigazgató, jegyzőjét a bizottság az igazgatók közül maga választja. Központi főigazgatóvá csakis legalább négyéves református gimnáziumi igazgatói szolgálattal rendelkező egyháztagot lehet megválasztani. A központi főigazgató főhivatású állás, a legmagasabb fizetési osztályban lévő állami főigazgatóval egyenlő fizetését a Konvent pénztárából kapja, amely ezt a fizetést az egyházkerületekre, a tanulólétszám arányában áthárítja. Tagja a nem-állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének. Referense az egyetemes tanügyi bizottságnak és az Egyetemes Konventnek. Megbízása szolgálati idejének végéig szól. Az Egyetemes Konvent másfajta iskolák gondviselésével és referálásával is megbízhatja. 11. A református gimnáziumok kormányzatában a testületi elv érvényesítése mellett az egyéni felelősség gondolatát és előnyeit is a legmesszebbmenően ki kell aknázni. Éppen ezért az igazgatókat és főigazgatókat, akik a tanártestületek, igazgatótanácsok, tanügyi bizottságok, egyházkerületi és konvcnti közgyűlések nevében, illetve felhatalmazása alapján intézkednek, pontosan megállapított és határozottan körvonalazott jogkörrel kell felruházni. A testületek és bizottságok az igazgatóknak és főigazgatóknak évenként adják meg azokat az elvi utasításokat, amelyek szerint eljárni kötelesek. Olyan ügyekben azonban, amelyeket a törvények vagy a Rendtartás vagy más érvényes szabályrendeletek pontosan megállapított keretek között eleve az igazgatók és főigazgatók hatáskörébe utal, a testületek és bizottságok elvi utasításaira szükség nincs. 12. A tanári értekezletekre vonatkozólag a Rendtartás 7. fejezete intézkedik. A tanulók fegyelmi ügyeiben a tanári szék a Rendtartás 4. fejezeté
