Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 7. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 16a Lux Gyula : A helyesírás tanulása. Drózdy Gyula : Helyesírástanításunk főbb eszközei. (Néptanítók Lapja 1941. évi. 23. sz. 1155—1158. o.) Nagy ./. Béla : Magyar Pedagógiai Lexikonban írt cikke. Dezső Lipól: Magyar helyesírás rendszeres tanításának módszere. Térjék László : Nyelvtanunk — helyesírásunk. Szántó Lőrinc : A magyar helyesírás-tanítás alapvetése. HAZAI IRODALOM És lön viláfjossáfl. Ravasz László-emlékkönyv. Budapest, 1941. Nagy nyolcadrét. Ravasz László püspöknek hatvanadik életéve és dunamelléki püspökségének huszadik évfordulója alkalmából az ő egykori tanítványai és mai legközvetlenebb munkatársai odaállnak a bölcs tanító és a megértő munkatárs elé, és a tőle nyert szellemi és lelki hatások hálás megköszönéséül tisztelegnek előtte egv-egy dolgozatukkal. Ezeket az Országos Református Lelkészegyesület Vasady Béla szerkesztésében sajtó alá rendezte és kiadta. A külsőleg és belsőleg egyaránt pompás kötetben 26 értekezés sorakozik egymásután a magyar református tudományos világ mai legkiválóbb képviselőinek a tollából. Nincs itt hely arra, hogy ezeket megfelelő módon méltassuk. Azért a könyvismertetésnek a legszószerintibb értelméhez alkalmazkodunk — ahogy egyébként a külföldi könyvszemlék is teszik már régóta — és az értekezéseknek a lényegét próbáljuk kivonatosan adni. Mokkái Sándor : Ravasz László igehirdetői útja. Ravasz László hoinilétikai felfogása három fejlődési fokon ment át. Az elsőt a vallástudomány lélektan-bölcseleti jellege határozza meg ; a másodikat a szónoknak az Igébe belemélyedt, mindazáltal magában is önálló esztétikája jellemzi: a harmadikat a kinyilatkoztatás magasztossága teszi az igehirdetés mintájává. Az eleddig 11 kötetben megjelent 681 prédikációjának, alkalmi beszédeinek közös vonása a biblicitás, a szöveghűség, a hitvallásosság és a Krisztus-központiság. A hitigazságok előterjesztésének általánosan ismert, de sokaknál és sokszor inegüresült és elsorvadt eszközei Ravasznál ismét elevenítő és életalakító erővel buzognak. Ebben van az ő kivételes eredetisége és nagysága. Vasady Béla : A teológus Ravasz László. Ravasz László önvallomásaiból és nyilatkozataiból nyomról-nyomra kimutatható egy nagy lélek fejlődési útja. Ezt követi szerző. Munkája irányításával előttünk bontakozódik az induló, az egyeztető, a mind pozitívabb, a ,,modern kálvinista orthodox“ s végül az ,,Ige teológus“-ának a képe. Ez utóbbi kép tükrözi aztán vissza az egyház, a kijelentés, a hit, a dogma, a hitvallás, a teológiai felfogások értéklésének kérdésében megnyilvánuló felfogását. Málnási György : Ravasz László és a magyar szellemi élet. A világ- és életátalakítás szükségességét magyar földön Ravasz László hirdette először. Szerinte nem lehet az életet és Krisztust egymástól külön élnünk. E feltétel nélkül nincs öntudatos élet. A Ravasz által hirdetett életátalakítás központja Krisztus, az ő életével és az evangéliummal. Krisztus életkép ; ez adja meg a mi életünknek is a tartalmát és a formáját. Az ilyen élettevékenység előtérbe állításával lesz Ravasz gondolkodása a magyar szellemi életnek állandó kovászává. Budai Gergely : A: úitestamentumi herméneutika főbb szabályai. Szerző szándéka az, hogy a múlt századi herméneutika szabályaiból a ma is használatosakat megismertesse, s a lelkipásztorok figyelmét az exegesis.
