Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 6. szám - Belföldi lapszemle
140 Belföldi lapszemle. versrészletről, hogy az elnök egész munkáját felmérhesse ; nehezen beszélő diák is kapjon egyest, ha minden kérdésre megfelelt; végül ne legyenek a tanárnak kedvenc kérdései, inkább a növendék kedves olvasmányai iránt érdeklődjék. Április (8). Csorba Zoltán a tehetségkiválasztásról szól. Meg kell szerinte elégedni a testi, jellem- és értelmi vizsgálattal. — Faludi Ferenc : Milyen legyen a szülői értekezlet? E húszéves intézmény eleinte meglepetést keltett, s minden ürüggyel igyekeztek elhagyni. Később fejlődés állt be : komoly előadás kezdte meg, s önálló alakja lett a szülők iskolájában. Véleménye szerint az iskolának a nemzet szellemi fellendülésében elért munkája ennek következménye is. Nem volt már rettegett elkülönülésben az iskola, a szülő nevelődött : a család és iskola szorosabban összekapcsolódott. Gyengéje az ilyen értekezletnek a tárgyalásra nem megfelelő témák felvetése, a szülők passzív magatartása. Hozzászólást csak úgy lehet elérni, ha előre felkér az iskola egyes szülőket a tárgyhoz hozzászólásra, ez megindítja rendesen a megbeszélést. Fehér asztal mellett legcélszerűbb az ilyen összejövetel, mert ott könnyebben megnyílnak a szívek és nyelvek. Egyszerűbb keretek között, talán osztályonként van legtöbb eredménye. — kk. Tehetségkiválasztás — népiség — nemzeti jövő címen a Forgácsok között ír, s megállapítja, hogy a népi újjászületés és gyarapodás kérdésének megoldásától függ nemzeti jövőnk biztos fejlődése ; ebben a nagy és fontos feladatban nagy munkát végezhet a középiskola. Május (9). Ember István világos képet rajzol a világpolitikai helyzetről főigazgatói értekezleten elhangzott előadásában. — Gyarmathi László a térszemléleti oktatásról. Kardeván Károly a főiskolát végzettek létszámalakulásáról szól Németországban, és ennek magyar tanulságait vonja le. Fontosnak mondja a magyar középosztálynak a nép alaprétegéből való kiegészülését, hogy a háború utáni nemzetiségi és általában társadalmi eltolódások váratlanul ne érjenek. Nálunk nem abban van a hiány, mint Németországban : itt nincs orvosbőség, de még mindig sok a jogvégzett, de legnagyobb hiány az oktatókban van. A kérdés megoldása itt is, mint Németországban, anyagi oldalú, egyúttal azonban erkölcsi megbecsülés dolga is. — Nevetős Ágoston a diáklevelezésről és vendéglátásról számol be. — A Forgácsokban olvassuk, hogy Fraknóy főigazgató tankönyvtárat létesít szaktanárai tájékoztatására. Magyar Középiskola. Február (2). A katolikus tanáregyesület közgyűlésének szentelve, benne Zibolen Endre elnöki megnyitója arról, hogy mit köszönhet az ifjúság a gimnáziumnak. Március (3). Péterqál Henrik Széchenyi emlékezetét idézi (szintén közgyűlési előadás). — Csóka Lajos a gazdasági és társadalmi ismeretek tanításának módszeréről elmélkedik. Április (4). Kerékgyártó Árpád a katolikus egyház szerepéről ír a gazdasági szakoktatásban Magyarországon. Történelmi adatokkal megalapozott cikkében ezt olvassuk: „Mária Terézia elrendelte 1763-ban, hogy a szempci és 1768-ban, hogy a váci katonai iskolában gazdaságtant kell tanítani, de a legnagyobb érdeme ezen a téren Tessedik Sámuel evangélikus lelkésznek van, aki 1779-ben Szarvason megalapította az első magyar mezőgazdasági tanintézetet. Nyomában több helyen alapítottak hasonló intézetet, de ezek csakhamar meg is szűntek.“ Pannonhalmi Szemle. 1. sz. Brunner Ernőd Humanizmus és középiskola. Szerinte a középiskola és a humanizmus viszonyában három korszakot lehet megkülönböztetni: a régi kollégium és a barokk iskolája az embereszmény gyakorlatiassága és a megközelítésre szolgáló eszközök tekintetében zárt egységet alkotnak; a XIX. század ezzel szemben nem a keresztyénségen keresztül akarta az antik kultúra nevelő értékű javait megközelíteni, hanem hitt a közvetlen kapcsolat lehetőségében ; az új iskola stílusban a régi kollégiumokhoz inkább hasonlít. Az új iskola szintén az ifjúság életmégnyilvánulásának teljességét akarja az állam befolyása alá vetni, de jórészt iskolánkíviili hatalmas ifjúsági szervezetek által. Ez testi-lelki egészet akar egy új, de d görög-római világgal rokonságot tartó eszmény szerint kialakítani. — Jánosi
