Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 6. szám - Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv és irodalom korszerű tanításának legfontosabb kérdései

122 Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv korszerű tanításának kérdései.

Jelen alkalommal ezeket az elmúlt hat és fél esztendő gyakorlata következtében már részben vagy egészben megoldódott, részint pedig ezután megoldásra váró tanítási kérdéseket szándékozom megvitatni.

Az I—VIII. osztály tanítási anyagát és az anyag feldolgozásának a módját mindenki megtalálhatja az új Tantervben és az annak magyarázatául szolgáló Részletes Utasításokban. Ezért ennek ismertetését mellőzöm, csak azokra a főkülönbségekre térek ki, amelyek a régi és az új Tantervben találhatók.

I—IV. osztály. A négy alsó osztály anyagát, minthogy abban a változás aránylag csekély, együtt tárgyalom.

a) Legkevesebb változás történt az olvasmányi anyagban. Ezekben a mítosz idegen ízű kihangsúlyozását felváltották a magyar őstörténet köréből vett olvasmányok, a magyar tájakhoz, falusi és városi foglalkozásokhoz kötött kisebb elbeszélések (I. b.). A II. o.-ban új anyag az íróink és nemzeti nagyjaink életéhez fűzött kisebb történetek, anekdóták tárgyalása. A III— IV. o.-ban pedig a történelmi élet ismertetése mellett a teljes magyar élet bemutatására törekszik. Ebből a célból képeket ad a régi magyar életmódból és népszokásokat ismertet. A négy osztály anyaga tehát úgy van összeválogatva, hogy abból a tanuló előtt teljes képet lehessen kialakítani a magyarság régi és mai életéről. Célja a minél alaposabb magyarságismeret.

b) A nyelvtani anyag majdnem változatlan. A III. o.-ból elmarad az első két osztály nyelvtani anyagának száraz rendszerezése, helyette az ott tanult alapismeretek felhasználásával a III. és IV. o.-ban ki kell egészíteni és el kell mélyíteni az alsóbb fokon szerzett ismereteket.

Üjszerű az irodalomismereti tudnivalóknak a bevezetése (vers, próza, olvasmányfajták megkülönböztetése formájuk és tárgyuk szerint) már az I. o.-tól kezdve. Ehhez járul a III. o.-ban a nyelvhelyesség, magyarosság és kifejezésbeli gazdagság tudatosítása, különbségtétel irodalmi és népnyelv között. A IV. o.-ban pedig folytatódik a műfajok pontosabb elkülönítése, < csoportosítása is. De ugyanitt megismerkednek a tanulók az olvasott költemények alapján a gyakoribb versformákkal és a népköltészet sajátságaival.

Az említett elméleti ismeretek elsajátítása nem törvények, szabályok megtanítása által történik, hanem a szövegmagyarázás módszerével lopja be a tanár a tanulókba a stílus és az egyes műfajok sajátságai iránt való érzéket.

c ) Mindegyik fokon gondolni kell a szóbeli előadóképesség fokozatos tudatos fejlesztésére és a szókincs gazdagítására, gyűjtésére. Az írásbeli előadóképesség gyakorlására szolgálnak a dolgozatok. Tárgykörük az I. és II. osztályban túlnyomó részben a gyermekélet mindennapja, kis részben az olvasmányon alapuló. A III. és IV. o.-ban felváltva adunk olvasmányhoz kapcsolódó és élményi tételeket.

V. osztály, a) Itt már nagy a változás az olvasmányi anyagban és a feldolgozásban egyaránt. A régi tanterv szerint az V. osztály olvasmányi anyaga I nem volt más, mint a retorika szemmeltartásával a nemzet történetének a megismerése, elsősorban prózai olvasmányokból. Első helyen az elmélet állt, s ez szabta meg a megismertetendő anyagot. Az új tantervben első helyen a magyarságismeret áll, ennek szolgálatában állanak mindig az olvasmányok.

Az alsó osztályokban már szemléltük ezt a magyar életet. Az V. osztály anyaga már nem elégszik meg a puszta ismertetéssel, hanem okos megválogatással végigvezet a magyar múlt szellemi életének legfontosabb áramlatain. Keresi 1 a különböző életformákban és korszakokban megnyilvánuló szellemet, ami egy-egy korszakot összetart. A feladat tehát a magyar múlt legfontosabb szellemi áramlatainak megismerése közben vizsgálni a magyarság lelkének megnyilatkozásait. A cél mostmár nem a retorikai száraz ismeretek megszerzése, hanem annak a megtanítása, hogy hogyan lehet értelmesen hozzányúlni a magyar múlt irodalmi műveihez a poétikai, retorikai és stilisztikai ismeretek segítségével.