Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 5. szám - Dr. Vermes Miklós: A kémia tananyaga a gimnázium VI. osztályában

110 Dr. Vermes Miklós: A kémia a VI. osztályban. a tanárra bízzák, és ezzel egyrészt igen fontos kérdésben ruházzák fel nagy hatáskörrel, másrészt állandó gondot okoznak neki a tanítandó anyag kiszemelésével. Ez a kérdés érinti a készülő Evangélikus Tantervi Utasításokat is. A kémiában tanítandó anyag kiválasztását vezető néhány szem­pont közül kiemelendők a következők. A tanított anyagok olyanok legyenek, hogy velük a kémia alaptörvényeit könnyen bemutathas­suk. A gazdasági szempontból és tudományos oldalról is nagyjelentő­ségű előállítási módok, szintézisek legfontosabb példáit megismerjék a tanulók. Szerepeljenek azok az anyagok és folyamatok, amelyek a mindennapi életben és az élettani funkciókban alapvető jelentősé­gűek. A legelső szempont a kémia szempontja legyen, a természetrajzi, fizikai határkérdéseket csak röviden érintsük, hiszen ezeket a tárgya­kat a tanulók sokkal hosszabb ideig, sokkal nagyobb óraszámban tanulják, és a nagyon szűkre szabott tanítási időben természetesen a kémiai problémákat illeti az elsőbbség. Végül természetesen ne ter­heljük túl a tanulót sem az anyag mennyiségével, sem a tanítás módjával. Ne akarjunk annyit belekényszeríteni a heti 3 órába, amennyit nem lehetséges, és fontos részeket legfőképpen ne siessünk el. A tananyag kiválasztására irányuló nézetek tisztázására talán haszon­nal jár, ha minden kommentár nélkül felsorolom azt a tananyagot, amelyet a kémia tanításának bevezetése óta eltelt két évben tanítot­tam, és amellyel a magam részéről jó tapasztalatokat szereztem. A számok órák sorszámát jelentik. 1 11 1. Elem. Keverék. Vegyület. (Állandó súlyviszonyok törvénye.) 2. Atom, atomsúly. Molekula, molekulasúly. 3. Hidrogén. Oxigén. 4. Ozon. Víz. Hidrogénhiperoxid. Allotrópia. Katalízis. 5. Vegyérték. Tapasztalati és szerkezeti képlet. Gyök. Izoméria. 6. Sztöchiometriai példák. 7. Mól. Móltérfogat. Loschmidt-szám. Avogadro törvénye. 8. Egyenértéksúly. 9. Szén. Szénmonoxid. Széndioxid. 10. Szénsav. Foszgen. Karbamid. Szénkéneg. 11. Az égés. 12. Termokémia. (Reakcióhő, képződési hő, Hess törvénye.) 13. Nátrium. Kálium. Kalcium. 14. Fluor. Klór. 15. Bróm. 16. Jód. Fluorhidrogén. 17. Sósav. 18. Lúgok és savak. Fémek és nemfémek. 19. Savak fajai. (Haloidsav,, oxisav). Savmaradék. Só. 20. A titrálás alapgondolata. Indikátorok. Nitrogén. 21. Az ammonia. (Haber—Bosch-szintézis.) Ammoniumhidroxid. 22. Dinitrogénoxid. Nitrogénmonoxid. Nitrogéndioxid. 23. Salétromsav. (Előállítása salétromsavból.) 24. Összefoglalás. A kén. 25. Kénhidrogén. Kéndioxid. Kénessav. 26. Kéntrioxid. Kénsav. (Kontakt és angol kénsavgyártás.) 27. Foszfor. 28. Foszforpentoxid. Foszforsav. Foszforhidrogén. Arzén. Arzéntrioxid'

Next

/
Thumbnails
Contents