Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
92 Hazai és külföldi irodalom. ból és A szegény jobbágy c. verset — talál a könyvben, ugyanakkor viszont Juhász Gyulától — távol legyen, hogy ezzel érdemeit kisebbíteni akarnánk — öt verset is olvashat. Nem értjük, hogy éppen a Móricz szempontjából igen kevéssé jellemző középkori krónika- és legenda-részletek helyett miért nem vett fel legalább egy Arany-balladát és legalább egy Áprily-verset is gyűjteményébe. Magyar nép számára készült antológiát, olyat, amelybe hely jut pl. a Balassa Menyhárt árultatásáról szóló drámából vett részletnek is, még elképzelni is nehéz egy Tengerihántás, egy Vörös Rébék vagy egy Ágnes asszony nélkül. ,,A magyar irodalom élő könyvéinek nevezi gyűjteményét Móricz. Nos, mi éppen abban látjuk az antológia jellemző vonását és egyben értékét is, hogy nem az „élő“, közkeletű, közismert, hanem a nehezebben hozzáférhető magyar irodalmi alkotásokat juttatja el olcsó pénzen az olvasóközönséghez. Éppen ezért azonban le kell mondania arról, hogy a magyar irodalom első olvasókönyvévé váljék. Akik azonban más gyűjteményekből vagy iskolai tanulmányaikból már ismerik irodalmunk legkiválóbb alkotásait, azok számára igen hasznos és élvezetes olvasmányokat tartalmaz a Magvető. Dr. O. N. G. Bajza József : A horvát kérdés. Budapest. Kir. Magy. Egyet. Nyomda. Ára 25'— P. Bajza József, a pár éve elhúnyt kiváló egyetemi professzor horvát és délszláv tárgyú hírlapi cikkeinek és tanulmányainak egy részét tartalmazza ez a kötet, összeállításánál egyrészt az a szempont vezette a kiadót, hogy a horvát-délszláv-magyar politikai fejlődésnek 1913 és 1937 között lehetőség szerint hű tükre legyen, úgy, ahogy azt egy kortárs látta. Az olvasó sokszor döbben majd rá, hogy Bajza kritikája az eseményekről mennyire találó volt. Másrészt arra törekedett, hogy a kötet hű képet adjon Bajza politikai és publicisztikai tevékenységéről, kritikusi és tudós munkájáról. Az első világháború előtt a magyar politika és a magyar társadalom tájékozatlan volt a horvát kérdés és a délszláv egységre irányuló törekvések mibenléte felől. A magyar társadalomnak ezt a vészthozó közömbösségét világosan felismerte az 1910-es évek táján egy fiatal magyar tudós : Bajza József, aki attól kezdve, hogy átlátta a magyarságot és rajta keresztül az egész dunai monarchiát fenyegető délszláv veszedelem nagyságát, élete munkáját annak szentelte, hogy a horvát és magyar nemzet között ismét megértést és őszinte együttműködést hozzon létre, mint volt sok évszázadon át. Meg akarta ismertetni a magyarsággal a horvát népet, annak múltját és jelenét, politikai törekvéseit és reményeit, s ettől remélte, hogy a két nagymultú, rokonsorsú nép ismét egymásra talál Közép-Európa sorsdöntő óráiban. Az azóta lényegesen változott viszonyok közepeit is fáradhatatlanul harcolt és küzdött Bajza József a toll erejével, a maga elé szabott munka önzetlen vállalásával és lelkiismeretes teljesítésével. Életében csak kevesen vettek tudomást fáradhatatlan munkájáról, amelyet hazája és második hazája : Horvátország javára végzett. Egy új nemzetfogalom megteremtésén dolgozott, amely alkalmas arra, hogy "egységbe foglalja a magyar szent korona népeit és nemzeteit. Nem érhette meg politikai eszményeinek megvalósulását, de a sikertelenség nem zavarta őt, mert mélyen hitt a magyarság vonzóerejében, s a horvát nép nyugati, latin és katolikus elhivatottságában. A kötetet sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Tóth László egyetemi tanár. K. Kulin György: A távcső világa. Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 2 kötet ára 20'— P. A magyarnyelvű népszerű csillagászati irodalom egy olyan művel gazdagodott, amelyet a számos eredeti és idegenből fordított csillagászati könyvek mellett is régóta nélkülöz a tudomány iránt érdeklődők tábora. A csillagos égbolt puszta szemlélete is sok hasznos ismeret forrása. A földi világunktól oly annyira eltérő külső világot, a Mindenség roppant arányait, méreteit csak úgy tudjuk értelmileg megközelíteni, ha megtanulunk a Min-
