Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 12. szám - Dr. Sarkady László: A sport káros hatása az iskolában
Lr. Sarkady László: A sport kóros habsa az iskolában 349 1936- 37 1937 —38 1938—39 1939 —40 1940 —41 Vizsgáltak száma Szív hypertrophla %-ban Vizsgált k száma Szív hyperlrophia %-ban I. éves hallgatók száma Szív hypertrophia %-ban I. éves hallgatók szárra Szív hypert ro- phla %-ban I. éves hallgatók száma Szív hypertrophia %-ban Hittan 151 10 140 20 33 18 24 16-5 13 7’5 Jog 353 8-2 313 15 162 10-5 146 13 205 9 Orvost an 214 16-7 165 18-5 46 22 51 4 48 8 Bölcsészet 142 10 126 12 47 16 24 14-5 30 6-5 Összesen: — — — 288 14-2 265 10-1 296 7-1 Ezen adatok megtekintése után nem lehet kétséges, hogy úgy itt, mint az 1935—36. évben vizsgált elsőéveseknél a szívelváltozások nagy része sport, de különösen tréning-ártalomra vezethető vissza. Az ártalom kifejlődésében nagy szerepet játszott az, hogy az erőszakolt sportteljesítmények a serdülő kor azon idejére estek — nevezetesen a középiskolás kor második felére, amikor éppen az előbb említett physiologiai labilitásoknál fogva a tanulók egy részének szervei, elsősorban szive erőteljesen űzött sportolásra, ill. tréningre nem alkalmas. Ezért vagyok bátor Önök előtt, a szülők előtt, a sport ártalmairól beszélni, mert hiszen gyermekeik nevelését inkább Önök tartják a kezükben, mint mi itt az iskolában, ahol a gyermek csupán 5—6 óra hosszait tartózkodik. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy nem arra akarom Önöket rábeszélni, hogy gyermekeiket a testgyakorlástól, a testet, lelket nemesítő és erősítő sportoktól elvonják,1 hanem csupán vázolni szeretném azokat az ártalmakat, amelyek a helytelenül, nem szakszerűen vezetett, a túlhajtott és versenyszerűen űzött sportolás után bekövetkezhetnek. Ezen ismertetésem során nem az egyes sportágak elterjedtsége vagy közkedveltsége lesz az irányító szempont, hanem egy általános fontosságú orvosi elv : a „nil nocere“ „nem ártani“ jelszava. Mert az ésszerűtlen túlzással a a legideálisabb sportág is ártalmas lehet, különösen akkor, ha olyan egyén műveli, áld azon sportág művelésére nem alkalmas. Vegyük már most sorba az egyes sportágakat, így legelőször az ú. n. gyorsasági gyakorlatokat, amilyenek a rövid távfutás, táv- és magasugrás, a különböző dobó sportokat stb. Ezen sportoknál gyors egymásutánban követik egymást a mozgások; a gyors izom- összehúzódást gyors elernyedés követi. Ezen gyorsasági gyakorlatok a tüdőt; szívet, valamint az idegrendszert veszik igénybe. Ha a gyakorlat hosszabb ideig tart, éppen ezek a szervek mondják fel
