Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 12. szám - Dr. Juhász Béla: A közgazdasági középiskolák

Dr. Juhász Béla: .1 közgazdasági középiskolák

33»

végből a velünkszületett önzés megnemesítésére van szükség a szociális érzés kifejlesztése útján.

A nevelés sokrétű tevékenységének egy-egy részlete a nevelés eszközei; ezek nélkül az állandó feladatokat nem oldhatnók meg. Három eszközcsoportot szoktunk megkülönböztetni, mindeniknek két-két alakját jól ismerjük: a nevelés világának örök alkotóelemei ezek. A gondozásból a gondoskodás alakja ad alkalmat a gki.-ban a tapasztalásból való tanulásra, ugyanakkor óvakodik a túlságos gondoskodástól: a gyámkodástól, éppen a választott életpálya miatt; az önállótlan ember nem jó munkása pályájának. A tanításban, mint eszközben, mind a példa, mind az oktatás nélkülözhetetlen a gki.-banr mert a példa maga helyett beszél, az oktatás pedig azért nagyjelentőségű, mert a gazdasági munka szellemi feltételei csak oktatással fejleszthetők ki.

„A gki.-ban a gyakorlás a nevelés legfőbb eszköze“, ezzel kitűnően szolgálható a gki. gyakorlatisága, ami által a gazdasági élet valamelyik meghatározott ágába akarja növendékeit bevezetni, az élettel közeli kapcsolatot teremteni s kifejleszteni a tanulóban a készséget a mielőbbi munkába állásra. Munkában való állandó részvétel, azaz sokoldalú gyakorlás' nélkül „sem a munkatér megismertetése, sem a hozzáértés és ügyesség kifejlesztése nem lehetséges“. Ezért a gki. módszere a dolgoztatás, ebben jelentkezik a szoktatás és foglalkoztatás : a gyakorlás két alakja. A közismereti tárgyak oktatása és a szakszerű munkában való gyakorlás együttesen teszi alkalmassá a gki. növendékét hivatása betöltésére.

*

Mindig nehéz olyan tanulmány ismertetése, amely a tömör mondanivalókból szilárd szerkezetű, zárt egységet alkot, olyan logikai felépítésben, amelyben gondolat gondolathoz kapcsolódva: minden fogalom a maga helyén van, benne semmi sem fölösleges, mindenik részlet alkotóelem az egészben. Ez a meghatározó oka annak: miért nem vállalkozhattunk aprólékos ismertetésre, csupán a tartalom főbb vonásainak kiragadására; az alkotás kitördelt darabkáinak összeillesztése talán méltatlan próbálkozás lett így is. Magát a könyvet kell olvasni, újra meg újra elővenni.

Az ismertetett könyv olyan szakmunka, amelyből a neveléstani ismeretek rendszeres egységének teljes alapja is megismerhető. De, mert a gki.-k rendeltetése a mindennapi élettel a lehető legszorosabb összefüggésben van, a könyvet nem szakember is sok tanulsággal olvashatja a benne lelhető köznapi fogalmak tisztasága, tisztázása miatt. Valóban benne van mindaz, amit élünk, vagy inkább : amit szellemi létünk, gondolkodó, jót akaró énünk szerint élnünk kellene.

Ezeken kívül — s ez bennünket közvetlen közelről érdekel — határozott, komoly intést is kiolvashatunk a református iskolapolitika felé, a következő sorokból: „Ma egyenesen az életrevalóság és egyház- politikai tudatosság jelének kell felfognunk, hogy az egyházak fel-