Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 12. szám - Dr. Juhász Béla: A közgazdasági középiskolák
Dr. Juhisz Béla: A közgazdasági középiskolák 337 elemeket is nyújt. így elkerülhető az egyoldalú művelődés is, amely a magyar közművelődésből fájdalmasan nem hiányzik. A szakiskola felismerteti az élettel való közvetlen kapcsolatokat, ugyanakkor tájékoztat az általában művelő iskolák tanulmányi anyagában is. E kétirányú munkát a nevelés tevékenysége fonja eggyé, a szakiskolákban nevelés folyik, az ott végbemenő művelődés szakiránya gyakorlati tevékenységeket megalapozó ismeretköreivel a nemzeti közműveltséget egészíti ki. Ez iskolák a növendékeiket 15—16 éves korukban más iskolákból veszik át, e növendékek addigi fejlődése létrehoz bizonyos minőséget, amihez a szakiskola munkája igazodik. A gazdasági középiskolák nevelése a növendékeken felismerhető, szembetűnően sok előzmény nyomaihoz kapcsolódik, hogy folytatás legyen, és mert növendékei további iskolai művelésben rendszerint már nem részesülnek, ez az oka annak, hogy a gazdasági középiskola (gki.) a közműveltségnek egyik döntő meghatározója. A gazdasági pályák fontosságának felismerése jogosulttá teszi íl reménykedést, hogy a szakiskolai tanulók minősége ezután még javul, a szakiskola nem áll majd az elkövetkező időben másodrangú helyen, s hogy ezentúl a tanulói közül többen lépnek főiskolára, különösen abban az esetben, ha az iskola is megmutathatja, hogy szakszerű tudományos tanulmányozásra (amit a főiskola követel) jobb alapot tud vetni, mint az általában művelő iskola. A szakiskola helyz étét a köznevelés egyéb szervei között döntően az határozza meg, hogy a család közvetíti a szakiskola hatását a következő nemzedék iskoláihoz. A helyi viszonyok is részesek a szakiskola sorsának alakulásában, továbbá a törvény, amely szabályozza a növendékei előtt megnyíló foglalkozásokat. E szempontból az iskolafenntartó egyházak közfelfogása sem közömbös, még kevésbbé a jelennek a jövőt feltáró alakulása. A legnagyobb hatású kérdés az, hogy a szakiskola vájjon milyen mértékben tudja a művelődés vágyát növendékeiben felébreszteni és erőssé tenni. A munkáját jól végző szakiskola a vágyat a szakszerű továbbképzés és az egyetemes művelődés irányában fejlesztheti ki. Nem kétséges, hogy minél tudatosabbá tudja tenni növendékeiben az önművelés szándékát, annál több becsülésben lesz része. Ha ez a várakozás teljesül, e növendékek által a közműveltség emelkedik, a nemzetre való hatása fokozódik, s így a közszellem e szakiskolák által a tisztultabb életfelfogású gyakorlatiság terjesztésével gazdagodnék. Jaj volna az iskolának is, ha belőle kilépő fiatalember a befejezettség önhittségével az iskola utáni hamari érvényesülés vagy a reá váró munka sokasága miatt lemondana az önművelésről. Az önművelés szándéka erőssé lesz a növendékekben, ha az iskola híven betölti hivatását, ha a gazdasági szakiskola emberalakító, művelő hatását tekintik a benne működő nevelők a legfőbb, a közre nézve igazán legnagyobb kérdésnek. A gki. soha nem vétheti szem elől: mennyire nem mindegy, hogy „kifejlett értelmű, világosan gondolkodó ember tisztult erkölcsi szempontjait érvényesítik-e“ a
