Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 12. szám - Otrokocsi Nagy Gábor: A költői élmény és műalkotás viszonyának szemléltetése a VI. osztályban
Otrokocsi Nagy Gábor: A költői élmény a VI. osztályban 331 minden nevelő garancia lenni arra, hogy saját bensője, eszméi és világképe a lehető legkülönb abban a nemben, ahol ő mozog és formálni akar, mert ha nem garancia, akkor is alakít, negative, észrevétlenül is, mint a lehullott lomb formálja át a téli erdőt azzal, hogy lehullott. Milyen az a kép, amelyet munkája leendő eredményéről a formáló magának megalkotott, jellemzi magát a nevelőt is, s a tervezett emberideál, ország vagy jövendő nagyvonalúsága jelzi a nevelő kilétét, s bizony néha kisül, hogy nincs és nem is volt sehol, mert vonalak sincsenek, amelyek szerint valami alakul. Öntudatosan szellemet nevelni csakis olyan társadalom fog, melyben a szellem legfőbb kellékei elsősorban a nevelők számára vannak törvényként előírva, legalább is olyan szigorú mértékben, mint a pedagógiai eljárás könnyen ellenőrizhető, s éppen ezért igen elterjedt formaságai. Ezek tekintélye ma sokkal nagyobb, mint hajdan egy teremtő eszmének. Mellettük, mondhatnék sokszor, hogy helyettük egy következetesen uralkodó értékrendszernek kellene érvényesülnie, melynek állandó jelenléte elsősorban a nevelőnek kölcsönözne szellemiséget. Célja abban állna, hogy a léleknek valamely kiválasztott vonását a csúcsra emeljük, előbb magában az egyénben, később ezer és ezer emberből kitermelődve a társadalomban. Volt-e erre valaha nagyobb szükség, mint ma, a világnézetek harcai idején, amikor a harcban az fog győzni, akinek lelke tetején győzelemre méltóbb vonások és eszmék vezetnek? A sokezeréves emberi történelemben nagy és maradandó dolog mindig akkor született, amikor a lélek mélyéről, valami a lélek élére került, s az a valami az egész lelket reprezentálta, azaz : szellem keletkezett. Átrendezte a lelkek atomjait, a káoszból kozmoszt csinált, gazdátlan képzeték, ösztönök s képességek között trónjára ült a rendező értelem. Érzi-e a nevelő a neki rendelt helyet e lelki kozmoszban legalább is annyira, mint amennyire a Teremtés hat napja után egy porszemnek is helye van a világmindenségben? A magyarság lelki egységének ügye, az a tény, hogy rangja, küldetése, léte bizonyossága és indoka a szellem minőségén múlik, nem engedheti meg gondolkodó főnek e kérdések elől való gyáva elmenekvést, még a szellem agonizálásának, hajnal előtti ködeinek súlyát, a közömbösséget sem. Debrecen. Bartók Miklós. Az 1938-ban megjelent Tan terv és Utasítás a VI. osztály magyar nyelvi és irodalmi tanítása elé kettős célt állít: a tudatos műélvezet fejlesztését és az irodalom életjelenségeinek a bemutatását. Az előbbi cél érdekében a megfelelő utasítás szükségesnek mondja legalább egy mű A költői élmény és műalkotás viszonyának szemléltetése a VI. osztályban. 2*
