Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 11. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi ás iskolai hírek 312 Ilyen gondolatnak találom azt, hogy az egyesület alakuljon át „Tanárok Országos Temetkezési Egyesületévé“. Éz is szolgálni fogja az özvegyek és árvák érdekeit, hiszen nincsen nagyobb csapás a tanári családra nézve, mint. amikor hirtelen és még fiatalon meghal a családapa és a szegényes temetkezési segélyből, amelyet a nyugdíjintézet nyújt (az egyhavi tanári fizetés), még arra sem telik, hogy a megboldogultat, társadalmi rangjához illő tisztességgel, el lehessen temettetni. Többízben hallottam már, főleg fővárosi kartársak körében, hogy szinte valóságos leégést jelent egyik-másik tanárcsaládra nézve egy-egy családtag eltemettetése. Hát még, ha á családfőt ragadja el a halál! A Tanárok Országos Temetkezési Egyesületének az lenne a rendeltetése, hogy gyorssegélyt nyújtson olyankor, mikor arra a legnagyobb szükség van. Elgondolásom szerint, ha legalább 500 taggal sikerül az egyesületet megindítani, egy-egy tanári haláleset után 2—300 pengőt kap az özvegy, vagy a kedvezményezett azonnal, amint a halálesetet bejelentette. Természetesen, amint nő az egyesületi tagok száma, úgy emelkedik évről-évre a temetkezési segély is. Tagsági díjat, elgondolásom szerint, nem kell fizetni. Ellenben minden egyes egyesületi tag elhalálozásakor 1—1 pengő temetkezési járulékot kell majd befizetni a helyifiók vezetőnél. Ez a befizetés, számításom szerint nem fogja meghaladni az évi 10—12 pengőt. Ugyanennyit, 12 pengőt, fizettünk eddig is a Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Egyesület tagdíjaként. Az egyesület régi tagjai bizonyára felteszik és jogosan tehetik fel, a kérdést, mi lesz a mostani özvegyek és árvák további segélyezésével és milyen lesz a régi tagok helyzete az új egyesületben? Erre nézve az az elgondolásom, hogy a ma élő özvegyek és árvák kapjanak végkielégítést a Tanárok özvegyeit és Árváit Segítő Egyesület alaptőkéjéből, a megmaradó alaptőkerészletet pedig vigyük át az új egyesület alaptőkéjéül. Számításom szerint így az új egyesület mindjárt egy 20,000 pengőnyi alaptőkével kezdhetné meg a működését. A Tanárok özvegyeit és Árváit Segítő Egyesület régi tagjai, akik nincsenek hátralékban 1941 december 31-ig a tagsági díjakkal, azt a kedvezményt kapnák az új egyesülettől, hogy annyi éven át nem fizetik az 1—1 pengős temetkezési járulékokat, ahány évig tagsági díjat fizettek a régi egyesületben és természetesen élvezik az új egyesületnek minden jogát. Az új tagok felvételénél azonban bizonyos megszorítással is kell élnünk, mert nem volna igazságos, hogy az 50 éves korában belépő tanár, aki talán csak 10 évig fog járulékot fizetni — tehát összesen legfeljebb 100 pengőt a 10 év alatt — ugyanazt a kedvezményt biztosítsa a hátramaradottainak, mint az, aki már 30 éves korában, vagy még hamarább lépett be és előreláthatólag mind a 25 éven át fogja fizetni a járulékokat, kereken 250 pengőt. Ezért a tagok felvételénél azt a korlátozást állítanám fel, hogy a 30 éves életkor betöltése után belépő tag felvételi díjat fizessen, amely természetesen annál nagyobb, minél előrehaladottabb korban lép be az illető az egyesületbe. Erre nézve az alapszabályok fognak részletesen intézkedni. Csak gondolatokat vetettem fel. Kérem az érdeklődő és az érdekelt Kartársakat, szóljanak hozzá a nyilvánosság előtt, vagy juttassák hozzám észrevételeiket, esetleg újabb eszméiket. A tanári özvegyek és árvák nevében előre is hálásan köszönöm! Nyíregyháza. Zsolnai Vilmos, az ev. Kossuth Lajos-gimnázium igazgatója. Az Országos Evangélikus Tanáregyesület rendes évi közgyűlését 1941 november 8-án, d. e. 11 órakor tartja Budapesten, az ev. leánygimnáziumban. Dr. Kékén András imája és a tisztviselők jelentésein kívül dr. Mályusz Elemér egyetemi tanár, r. tag tart előadást „A mai német történeti élj ogás és a magyarság“ címen. — Előzőén y210 órakor a szakosztályok üléseznek : a Bőhm Károly- szakosztályban dr. Losonczi Zoltán ad elő Bőhm Károly lélektanának jelen-
