Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 11. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle 1509 BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye. 1. (szept.) Lakatos László : A láthatatlan nevelés. Mindenki ennek szolgálatában áll. Az elemző lélektan átjárta nevelésünket, de most a „túlelemzés“, „skatulyázás“ korszakát éljük a pedagógiában. Lassanként papirospedagógia alakul. Bizonytalan, hogy sikerül-e a mai iskolának az önmagáért való jó felé irányítania növendékeit. Valami baj van, mert mindenkit szeretnénk megfogni, átalakítani, ezt célozza egész magatartásunk kisugárzása, mely nem ellenőrizhető. E nélkül nincs azonban igazi nevelés. Az igazi nevelés nein lehet más, „mint az, hogy önmagunk mind igazabb megismerése alapján minél finomabb és tökéletesebb érzékléssel. . . hallgassuk ki a gyermek belső képességeit, adottságait és azok megismerésével vezessük láthatatlanul afelé az életküldetés felé, amelyet Isten nekik szánt“. — Kardevén Károly az önképzőkörök figyelmébe ajánlja a szavalóművészetről szóló értekezését. Megállapítja, hogy szavalóink a legjobb versekkel sem tudnak zavartalan művészetet adni, s keresi ennek okál. Nyilván az az oka, hogy helytelenül fogják fel feladatukat : „Az előadás természetes alapjaitól való elszakadás okozza a szavalatok kínos hatását.“ A szavaiénak megfelelő hangulatot kell elérnie, mert ő a költőt helyettesíti. De nem szabad abban a pillanatban bemutatnia a költőt, melyben azt érzelmei megrohanják, hanem azt a költői hangulatot kell éreztetnie, amelyben a vers megfogant. „A szavaló igyekezzék a költemény hangulatával a hallgatóság lelkében visszhangot kelteni, s elégedjék meg azzal a hatással, amelyre a költő számíthat s nem a színész.“ 2. (okt.) Imre Sándor : Széchenyi és jövőnk. — Figyelőben Újvári Gyula : Az ifjúsági könyvtárjegyzék múltja és jelene Szemálc IsLvántól Horváth Kálmánig. —- Hevessy János A hozzáképzelő dolgozatokról címen ezt írja : A magyar irodalomtanítás célja új, ennek elérésére a dolgozat szolgál elsősorban. A tanult vagy olvasott irodalmi anyag utánérzése, egyéni szempontból való felfogása és csoportosítása. Pl. a VÍ. o.-ban ilyen dolgozatot íratott: Jókai regényt ír. Itt működik azután a tanuló képzelete, örömét leli a munkában, s megnyilvánulhat egész egyénisége. Magyar Középiskola. 7. (júl.) Péch Aladár Molnár János S. J. a magyar művelődés egyik jeles úttörője című dolgozatának II. része. 8. (aug.) Pinzger Ferenc : A XVII. század pedagógiája. 9. (szept.) Jánosi Gusztáv: A szociális pápai körlevelek és a középiskola. Magyar Tanítóképző. 8. (aug.) M. Benes Anna : A líceumi történetírás és a gyakorlatiasság kérdése. — Váróné Csató Gizella a székelyudvarhelyi református tanítóképzőintézetet ismerteti. 10. (okt.) Jankovits Miklós : Imre. Sándor (tanári működésének 40 éves fordulójára). Összes munkái határozott középponti gondolat köré csoportosulnak, mert önálló gondolkodó, hiszen tudjuk, hogy Bőhm Károly tanítványa volt a kolozsvári egyetemen. A nevelés magyar kérdéseivel foglalkozik. A nevelői gondolkodás kialakulásának feltételét a tiszta fogalmak megszerzésében látja, ezért „valóságközelség“ hatja át egész működését. Schneller István tanítványaként kezdi, s bár a nevelés majdnem egész területére kiterjed munkája, mégsem vész el a részletkérdésekben. Bíráló szemmel nézi a nevelés ügyét. A fejlődés fogalmát állandóan alkalmazza, így új törekvéseket szívesen karol fel (pl. ilyen a szülők iskolája, könyvtára). Neve leginkább a nemzetnevelés fogalmával forrott össze, ezt tartalommal töltötte meg Széchenyi tanítványaként. Mikor e cikket részletesen ismertettük, az ismertető is hálával gondol vissza a fiatal tanárra, ki egész fejlődésére mély hatást gyakorolt rövid középiskolai tanári működése alatt a kolozsvári Kollégiumban. Onnan szállt fel Imre Sándor magasabb célok felé, melyeket ideális elgondolással megvalósított. Isten áldása van rajta, hogy töretlen munkakedvvel és erővel áll pedagógusaink élén, ha nem is hivatalosan, hanem mint
