Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom 285 hogy annak jól megszervezett kereteit tudásával és pedagógiai tapasztalataival eredményesen töltse ki, és hogy működése biztosítsa az iskola és a leventeintézmény működése közötti összhangot. A közösségnek, a nemzetnek pedig az eddigieknél megértőbben kell értékelni a tanárság felbecsülhetetlenül fontos nemzetnevelő munkáját. Orosháza. Bencsik István. HAZAI IRODALOM Mályusz Elemér: A türelmi rendelet, II. József és a magyar protestantizmus. Ugyanaz: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. (A magyar protestantizmus történetének forrásai.) Budapest, 1939. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. 8° VIII, 738, 485 1. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság nagyjelentőségű kezdeményezésének hírnöke : Mályusz e két egymást szervesen kiegészítő kötete. A tervezete új protestáns egyháztörténelmi forrásközlés, a Történelmi Társulat kiadásában megjelenő Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai (Fon!es) című sorozat szerkesztői alapelveihez igazodik, amennyiben nem elégszik meg a nyers, vagy csupán rövid magyarázó jegyzetekkel kísért adatközléssel, hanem bevezetésképpen a közölt iratanyagot tökéletesen megvilágító feldolgozást is ad. Ennek a módszernek az előnye a nyers anyagközlés előtt természetesnek látszik, ha meggondoljuk azt, hogy így e vállalkozás nem csupán a tudományos kutatótörténészek vékony rétegének érdeklődését elégíti ki, hanem eredményei könnyen hozzáférhetők mindazok számára, akik szeretettel merülnek el a magyar múlt. nagy kérdéseinek tanulmányozásába. Ezt a módszert követi Mályusz is, midőn első művében a türelmi rendelet kiadásának történetét adja, s II. Józsefnek a magyar protestánsokkal szemben tanúsított magatartását vázolja, a másodikban pedig a türelmi korszakra vonatkozó válogatott forrásanyagot közöl. Mályusz nagyszabású munkáját nemcsak az adatok gondos feltárásán, a tökéletes anyagismereten felépülő megbízható előadás jellemzi, hanem az európai tudományosságon csiszolódott finom történetírói módszer is, s e tulajdonságokat nagyszerűen egészíti ki mélyen átérzett magyarsága. A történelmi problémákat, s így a türelmi rendelet kérdését is, a magyar nemzet létérdeke szempontjából is vizsgálja. Könyve gerincét a türelmi rendelet kiadásának, életbeléptetésének és általában II. József egyházpolitikájának részletes ismertetése adja. Hogy azonban a József képviselte türelmi politika jelentősége annál élesebb világításban domborodjék ki szemünk előtt, e műve gerincét alkotó fejezeteket nagyszerűen felépített bevezető és záró fejezetek keretébe állítja. A türelmi korszak történelmi jelentőségét önmagában nem, csak a régi rendszer egyházpolitikai irányelveivel szembeállítva ismerhetjük fel. Természetesen Mályusz a türelmi rendeletről szólva, nem dolgozhatja fel főtémájához hasonló alapossággal az egész XVIII. század valláspolitikáját, de ami a maga elé tűzött tárgy szempontjából fontos, nagy vonásokban is szemléletesen tárja elünkbe annak alapelveit s a magyarság szempontjából sajnálatos következményeit. Bár itt inkább nagyvonalú jellemzésre törekszik, mégis megismertet bennünket egészen új adatokkal is, midőn például rámutat, hogy a Carolina resolutionak voltak ki nem hirdetett titkos pontjai is, amelyek például kimondották, hogy protestáns egyáltalában nem nyerhet hivatali alkalmazást. Elmélyült társadalomtörténeti módszerről tanúskodik műve első bevezető részének második fejezete is, melyben a XVIII. századi protestantizmus belső helyzetét vázolja. Egyházi heíytörté- nelmi irodalmunk, egyházkerületek, egyházmegyék, egyházak és iskolák történetírói gazdag indítást nyerhetnek Mályusz módszertani elgondolásaiból és eredményeiből. A protestáns iskolák társadalomformáló ereje, az egyház és társadalom kapcsolatainak rajza tudományos alapokon felépülő élvezetes olvasmány. Mályusz II. József egyházpolitikájának világnézeti gyökereit vizsgálva, meggyőző fejtegetésekben alapos filozófiai iskolázottsággal mutat
