Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 10. szám - Dr. Bakos József: A gimnáziumi nevelés munkája nagy magyar értékeink védelmében és szolgálatában

270 Di liakos József: Gimnáziumi nevelés magyar értékeink szolgálatában

kelő, s eldobják a magukkal hozott egészséges, gazdagabb színezésű kiejtést, mert parasztosnak vélik az új környezet hatása alatt.“

Ma ugyan gombamódra nőnek a mai társadalom keretén belül is a nyelvvédők, de inkább csak magyarkodnak, mert nem ismerik eléggé a magyar nyelv szellemét, a magyar nyelv mélységét, nincs elég jó magyar nyelvérzékük.

Az új magyar nevelés nyelvművelő munkája sokat foglalkozik a régi magyar nyelvvel és a nép nyelvével is. Itt külön is felhívom a figyelmet Karácsony Sándor egyik jó tanácsára : „Ne fordítgassuk mi az idegen szavakat magyarra, mégcsak ne is keresgéljünk a magunk esze szerint megfelelő szavakat a pótlásukra, különösképpen pedig ne gyártsunk bolond fejünk után kínjukban született szavakat. Nem tudunk mi magyarul. A magyarok tudnak magyarul. A magyar nép, a magyar történelem tud magyarul. A magyar népnyelvből és a régi mag} ar nyelvből keressük meg a szükséges magyar szavakat, kifejezéseket szólásokat.“ („Védjük Nyelvünket“ c. érsekújvári diáklap számára!)

8. Ez a meggondolás vezet át bennünket a nép fel? fordulás útjára. Ma még nem ismerjük eléggé a magyar földet, a magyar népet. Ma ugyan „divatos“, ma „korszerű“ beszélni, írni, tudni a magyar népről, értékeiről, a magyar paraszt jó tulajdonságairól, hibáiról, jövendő sorsáért vívott küzdelmeiről stb. S valóban igaz lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ismerjük népünket? A mai diáknak meg kell ismernie népi értékeinket is. Ahogyan Fekete István író, a Zsellérek szerzője írta diákjaimnak : „Ne engedd, hogy az otthonmaradottak levessék,ősi ruhájukat, nyelvüket.. . ne engedd otthonvaló testvéreid marakodásba keverni, gyűlölködésbe gabalyodni, mezsgyepörökbe elveszni, és értesd meg velük, hogy az örökölt föld kis joga mellett van egy nagy jog is, az otthoni mezsgye felett egy távoli örök mezsgye : az érintetlen, szent magyar határ.“

Ezeknek a gondolatoknak átéltetése is feladata az új magyar. nevelésnek!

9. Ismerjük meg népi értékeinket! Sokat vitáztak és írtak már a középiskolai néprajztanításról is. Vezessük be, kérik sokan, a középiskolába is a néprajz tanítását. A magyar nevelés céljait valóban igen hathatósan szolgálná ez a „tantárgv“ is. De addig is a népi műveltség javaival, népünk hagyományaival, a szellemi és tárgyi néprajzzal munkaközösségek keretein belül foglalkozzunk! (Önképzőkörök!) Az új magyar nevelés sok „néprajzi“, „falukutató“ kirándulást is rendez. A gyermekek kezében felvilágosító jegyzetek (mit gyüjt- sünk?), rajzmappa és fényképezőgép is van!

10. Itt kell szólanom egy nagyon is időszerű dologról. Ma már hál’ Istennek, gimnáziumaink tanulóinak jórésze paraszti származású. Számukat növelni fogja a református gimnáziumokban megindított tehetségkutató munka is, annál is inkább, mert ez a fontos nemzetmentő munka az állami gimnáziumokban is megindult, sőt állami