Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 10. szám - Dr. Bakos József: A gimnáziumi nevelés munkája nagy magyar értékeink védelmében és szolgálatában
Dr. Bakos József: Gimnáziumi nevelés magyar értékeink szölgálatában 267 létesít. De a műveltségnek éltéket, színt és mélységet a nevelői munka ad. Az oktatómunka ismeretadatait életté, izzásában hatóerővé a nevelés teszi. így az új magyar nevelés az egyén műveltségének, nyelvének, irodalmi, művészi ízlésének milyenségét is formálja. Ma az ilyen nevelésre valóban nagy szükség van. Ma, sajnos, a magyar kérdések megoldásában sokszor hiányzik ebből az osztályból a komoly magyar hivatástudatot körülölelő magyar látószemszög. Eddigelé inkább csak „európai“ műveltségünkre voltunk büszkék, ősi magyar népi műveltségünkről keveset tudtunk, vagy. ami még rosszabb, azt hittük róla, hogy primitív, elmaradott, színtelen és csak szégyelnivaló! Ősi, népi magyar műveltségünk belső értékeit nem ismertük, vagy elhallgattuk, pedig megtartó erejét éppen az is bizonyítja, hogy még ezek ellenére sem veszett el! A magyar közép- osztály, éppen utánzó hajlama miatt (felfelé és az idegen feléli „általános“, „európai“ műveltségére mindig büszke volt, de ősi népi magyar műveltségünk belső értékeit nem ismeri. Pedig az „európai korszellemmel“, az „általános, európai“ műveltséggel való szoros kapcsolat mellett követelmény lenne a magyar hagyománytisztelet, s a jó Gi/ür/fij István követelte tisztelet népi magyar műveltségünk iránt is. (V. ö. Györffy István : A néphagyomány és a nemzeti művelődés, Budapest, 1939.) Szerinte még ma sem törődünk a nemzetmegtartó hagyományok ápolásával. „Nem becsüljük azt, ami a miénk. Kapva-kapunk mindenen, ami idegen, ami európai.“ Figyeljük meg középosztályunk öltözködését, művészi és irodalmi ízlését, olvasmányait, (Magyarországon több külföldi regényt vesznek meg, mint magyart!) s akkor rádöbbenünk, hogy Györffy Istvánnak igaza van. Ezen az állapoton is javítani, segíteni aka' az új magyar nevelés. Ez a magyar nevelés a magyar lélek, a magyar erkölcs, a magyar ízlés, a magyar alkotószellem sajátosan magyar belső értékeit kutatja fel, erősíti és öntudatra serkenti. S még egyet: vissza akarja adni az élő magyar beszéd ízes zamatát, mert szörnyű az a nyelvi szegényedés és romlás, amiért mai középosztályunk is nagyon felelős. Ez a magyar nevelés örömmel üdvözölte az új gimnáziumi tantervet is, ami ennek a munkának komoly keretet adott az oktatás területén is. Az új tantervben lefektetett nevelőoktatás célkitűzése. a hungarológia tárgyait emelte magas rangra, sőt ilyennemű elgondolások miatt ad a latin nyelvnek is nagy szerepet. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1936. május 20-i költség- vetési beszédében világosan mutatott rá arra, hogy az újabb középiskolában éppen a magyar nevelés, a jó nemzetnevelés szolgálatára a „nemzetismereti oktatást tettük az oktatás gerincévé. Ez a nemzetismereti oktatás az, amely voltaképpen a középiskolának a gyakorlati jellegét megadja, mert a magyar életre a nemzet ismeretével és ismertetésével nevel“. A gimnáziumi oktatás célkitűzése tehát hűségesen szolgálja a magyar nevelés céljait is- Ennek a nevelő-oktató munkának áldásos í»
