Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Belföldi lapszemle
258 Belföldi Lapszemle. szeli szókincset kell bevezetni; de itt se régies és igen ritka irodalmi szavakat. A tanár még a régi írók olvastatása közben is ragadjon meg minden alkalmat a mindennapi szókincs bevésésére. A kiválasztás után főcél az új szavak minél jobb megtanulása. Sohasem szabad sok szót felvenni (szerinte maximum 15—20 egy órára). Nem helyesli a táblánál álló tanulómódszert, s iskolában folyó szószedést: mert a gyengének több szóra van szüksége, s különben is időrablás ez. Inkább jól meg kell beszélni mindent. Jó osztályban egynyelvű értelmező magyarázás az előnyös s tetsző (Larousse, Zingarelli). Begyakorlás már a preparálás után mindjárt legyen, otthonra nem a bevésés, hanem csak az újra begyakorlás jut. Az új szavakat az olvasmányhoz fűzött mondatokkal kell feldolgozni. Fontos a társalgás is, mely azonban nem spontán, hanem a legutolsó olvasmányhoz kapcsolódik ; ha csak lehet, és ahol alkalom adódik, térjünk ki távoli tárgykörökre is. — Keresztúri/ Kálmán a müncheni Deutsche Akademie kéthetes budapesti nyári németnyelvi és irodalmi tanfolyamáról számol be. Az egyesület felterjesztései következnek a miniszterhez : működési és képesítési pótlék, próbadíjas vagy segédszolgálatos tanárság megszüntetése, önképzőköri vezetőtanár díjazása ügyében. Június (J0. sz.) Suszter Oszkár bepillantást ad a megszállás alatt megjelent néhány erdélyi líceumi évkönyvről. — Rezessy Zoltán a társas nevelés feladatáról ír. Utal a személyes példa- és ráhatás fontosságára. Ebben segít a munkáltató-tanítás, hol a tanár belelép a növendék életébe. A tananyag kiválasztásánál és feldolgozásánál figyelembe vehető a szociális, szemléltető és értékelő eljárás (családi, nemzeti, munkaközösség, közös összefogás); erre segít az egyesületi élet is. Nem tananyagbeli vagy módszertani, hanem nevelői szemléletmód változásról van szó. — A szenei Hevessy János az élménydolgozatokról szól. A 14—15 éves diák élménytartalmát világítja meg. Szabad élménydolgozatot adott, s minden növendék a külső világból vette tárgyát : 39 közül 32 a természet köréből, a címet is maguk adták. Igen értékes dolgozatok keletkeztek, mert a tanulók felszabadultan alkothattak. — Benkó Barnabás az önképzőkörökről ír. Fontosnak tartaná a 150 éves sajátosan magyar egyesület múltjának megismertetését, de minden iskola tegye ezt saját Évkönyvében, s 5—6 oldalt áldozzon e célra. Fontosnak tartja még, hogy a vezetőtanárok különös megbecsülést élvezzenek, ne robotban elfásult lélekkel kelljen dolgozniok (óraleszállítás, külön díjazás). Július (11, sz.) Méhes Gyula a természetrajzi rajzolás és rajzoltatásról szóló dolgozatában megállapítja, hogy ennek tárgya lehet természeti tárgy, készítmény, kép, rajzolt ábra, elméleti kép és film. Lemásolás teljesen céltalan időlopás. Hogyan rajzoljunk? — kérdi. Lassan, kimérten, határozottan ; ne jegyzetből rajzoljon a tanár, s fekete, ne szürke táblán. Rajza a tanuló szeme előtt vonalról-vonalra készüljön, vázlatos, de kifejező vonalrajz legyen. A tanártól sokat követel ez, de tekintélyét növeli. A készséget szorgalommal pótolhatja. Szól még a cikkíró módszertani hibákról (kusza, zavaros rajz), az irka beosztásáról, végül megállapítja, hogy a jó rajzot felelet gyanánt is elfogadná. — Arató István a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokra vonatkozó körkérdésére kapott feleletekről számol be. 67 felelet közül 2 nem kívánja a lap újabb megjelenését; 1938—39-ben 261 példányban járatta a nyilatkozott 67 iskola (de fele iskola nem válaszolt). E szám megjelentetéséhez kevés, mert 4500 P számítása szerint csak az évi nyomdaköltség kétíves lapnál. Szegeden pótlására egy sokszorosított példatárt adtak ki s megállapították, hogy csak könnyen érthető, rövid közleményeket érdemes hozni, hogy átlag növendék is megoldhassa őket. 30 fillérnél nem lehet a lap drágább. Sajnos, a cikk csak beszámol, s így nem látjuk, mi lesz a kérdés megoldása. — Az 1940—41. évi Évkönyvekben megjelent értekezések jegyzéke következik még a számban. MAGYAR KÖZÉPISKOLA. Február (2. sz.) A közgyűlés beszámolója, kiemelkedik Zibolen Endre ,,A gimnázium és a társadalom“ c. elnöki megnyitója. Március (3. sz.) Pillér Ernő Achilles Népiség és középiskola címen írja,
