Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 9. szám - Csanády Sándor: Szoborfaragók

Csanády Sándor : Szoborfaragók 219 Bibliájának nyilvánítottuk, nem olvassuk őket, legfeljebb egyes idéze­teket ismerünk belőlük, pedig a Hitelnél nyomonjáróbb nemzet­nevelő iratot alig lehet olvasni. Annak időszerűsége sohasem múlik el, mert magyar jellemünknek világosabb tükrét senki sem mutatta meg, mindenkori jövendőnknek feltételeit határozottabban és bát­rabban senki sem merte szemünkbe mondani. Nem olvassuk Széchenyit, helyette felkapjuk egv-egy velős mondását, könyvek címlapját, újságok homlokát ékesítjük velük, mozgalmakat indítunk el, majd meg dús szóvirágokból koszorúkat fonunk, és rakjuk a halott Széchenyire. Hegyeket hordunk belőlük össze a sírra, nehogy feltámadjon a nagy halott. Többen megpróbálták már (Imre Sándor, Ravasz László, Szekfű Gyula stb.), hogy Széchenyi alakját közelebb hozzák, hogy eszméit az elvont magasságokból a cselekvő élet területére vonják le, de hasztalan. Széchenyit újból és újból visszafektetjük a sírba, és az apoteózis glóriájával vonjuk be szellemkriptája ajtaját. Hiába hirdette Imre Sándor, hogy Széchenyi a legnagyobb nem­zetnevelő, hogy könyveivel szól a mai magyar emberhez is. A Hitel nemcsak a reformkor magyarjához címzett levél, de a mai magyar embernek is üzenet. Mindhiába. Hasztalan hirdette Ravasz László, hogy Széchenyi próféciája ma is szól hozzánk, hogy reánk is vonatkozik; int és figyelmeztet. Mindhiába. Sietünk Széchenyit a történet távlatába helyezni. Díszítjük százféle jelzővel, kibányásszuk életének minden mozzanatát, s hogy emberi közelségébe is jussunk, hát belopódzunk hálószobájába is némelyik regényíró nyomán, s mohón kapunk a kiszínezett pletykák után. Máskor meg kínos aprólékossággal megszerkesztjük gondolat­rendszerét, csakhogy minél tökéletesebb szobrot faraghassunk róla. Egy szobrot, amely nem él, nem beszél, nem vádol, sőt elébünk áll, hogy eltakarja az élő Széchenyi alakját. Erre a szoborra emelt súlyos kalapácsot Szekfű Gyula a ,,Három nemzedékiben. Harcot indított a szobor ellen Makkai Sándor is, de a szoborfaragást mi csak folytatjuk tovább, s vele egyidőben űzzük a görögtüzes Széchenyi-kultuszt. Más oldalról meg neki-nekiindul a műbírálat Széchenyi köny­veinek s buzgón keresi a logikai töréseket, a gondolatzökkenőket, a stílus csikordulásait. Szorgosan kutat minden mozzanat után, melyből egy beteg lélek vergődésére, meghasonlására lehetne rámutatni. Sok Széchenyi-kutató tudományos kíváncsisággal fürkészi, szikkadt lélekkel betűzi a nagy magyar ember tragikus halálának indítóokait. Sokkal egyszerűbb kérdés Széchenyi halálának megértése, sem­hogy az elméletek és feltevések sorozatát kellene egymás mellé vonni, vagy egymással szembeállítani. Ha Széchenyi célja a nemzetnevelés, ha munkáiból prófécia szól, ám akkor mindenekfölött jellemzi Széchenyit a felelősség tudata.

Next

/
Thumbnails
Contents