Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 7. szám - Hazai irodalom
192 Hazai irodalom. mélyreható kritikai érzék és éles ítélőképesség, mely a korokat, eseményeket és személyeket pregnáns módon illeszti be nemcsak a debreceni, hanem az: egész magyar nemzeti kultúrképbe, végül valóban megkapó, színdús, erő- és kifejezésteljes előadásmód. Ezekkel a dícséretreméltó írói tulajdonságokkal elemzi és méltatja Molnár előbb a felvilágosodás korának, azután az általa vidéki epigonizmus-nak nevezett XIX. századnak debreceni irodalmát és kiválóbb szellemi életjelenségeit, majd a debreceni irodalom szervezkedését és öntudatosulását (1890-től), végül irodalmunk új útjait és Debrecen mai szellem- színképét. Mindezt a „magyarabb-magyarság“ eszménye és az irodalom nemzetépítő hivatására tekintettel. A szerző Debrecent megfelelő és méltó helyre igyekszik beilleszteni a magyar irodalomtörténetbe. Országos viszonylatban a város hatása legnagyobb volt a magyar szellemi életre a felvilágosodás korában, Csokonai idejében, mikor a „debreceni kör“-nek nevezett írói társaság is összeverődött, s többek közt létrehozta a híres magyar grammatikát. Ekkor könnyen lehetett volna Debrecen a magyar irodalom központja, nem hiányoztak hozzá a tehetségek, a város országos tekintélye és jelentősége, de hiányzott a magasabb lendületű, mondhatni forradalmi fejlődésvágy, főként pedig a szorosabb szervezettség és munkaközösség, amit a szerző nagyon sajnál, s mindekkoráig nem lát Debrecenben. Innen van a nagyközönség szellemi igénytelensége és lomha közönye. Debrecen nemcsakhogy nem vívta ki az irodalmi elsőséget, hanem a múlt században határozottan visszaesett az epigon-korszakba. Pest mellett mindinkább háttérbe szorult, és szegényes vidékké vált, amit a szerző az Alföld nemes szellemű hagyományainak, történelmi levegőjének, tősgyökeres magyar nyelvének és jellegének szempontjából méltán fájlaL A század végén Szabolcskával és a Csokonai Körrel kezdett ismét Debrecen nagyobb jelentőségre emelkedni a magyar irodalomban, hogy aztán a jelen században új irodalmi reformmozgalmak, különösen az Ady Társaság küzdelmeinek és egy ifjú írói nemzedék merész nagyratörésének a színhelye legyen. Ennek a mai kornak a képét sok érdekes megfigyeléssel és markáns jellemzéssel állítja élőnkbe Molnár, de mert maga is benne él ebben a mozgalmas irodalmi világban, nem lehet teljesen ment a szubjektív érzület és ítélkezés érvényrejuttatásától. Itt még az időálló, tárgyilagos történelmi értékeléshez hiányzik a kellő perspektíva. Molnár Pál szellemtörténeti szintézise egészben véve magas nézőpontú és nagyvonalú. Műve értékes darabja irodalmunknak. Növeli becsét a benne lévő számos illusztráció, továbbá a Függelékül közölt debreceni bibliográfia, első jelentősebb könyvészeti jegyzéke a Debrecenről szóló önállóan, folyóiratokban, gyűjteményes munkákban megjelent dolgozatoknak, sőt a napi és időszaki sajtótermékeknek is. Legvégül nem hagyhatjuk említés nélkül azt az örvendetes tényt, hogy Molnár könyve a tiszántúli református egyház- kerület sajtóalapjának támogatásával jelent meg. (Cegléd.) S. Szabó József. Kilián Zoltán: Mátyás király ifjú hadserege. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest. A rádió nagyon kedvelt ifjúsági előadásainak óriási népszerűségű vezetője pompás kis regényében Mátyás király felvidéki és déli dicsőséges hadjáratainak színhelyére vezeti ifjú olvasóit. A könyv három ifjú hőse három jó barát, az érdekfeszítő történetben sok változatos és színes kalandban vesz részt. Kettejük Mátyás hadseregében a zsebrák várak ostrománál, Boroszló és Szabács viadalánál, a harmadik fiú Werbőczy István meg a királyi kancelláriában régi oklevelek és fóliánsok között vitézkedik. Kilián Zoltán meglepő történeti érzékkel rajzolja meg Mátyás korát, egyéniségeit és uralkodásának eseményeit. Szerencsés kézzel választotta meg azt a korszakot, mivel alig lehet felemelőbbet mutatni ma példaképül az ifjúságnak, mint nemzeti felemelkedésünk, a magyar renaissance ragyogó
