Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 7. szám - Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban

Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban. 181

csolata a gazdaságtani ismeretekkel, s így a didaktikai koncentráció itt vihető végbe a legszélesebb és legteljesebb alapon.

Bőséges kapcsolatot teremthetünk azonban a történelemmel is. A tanulók az V. osztályban már megismerték a közép- és újkori gazdasági rendszereket és azok történeti hátterét. De igen szerencsés gondolat, hogy a gazdaságtan tanítása a VI. osztályban történik, mert itt a legújabb kori történelem anyagával lépten-nyomon kiegészíthető. Pl. a felvilágosodás, a technika fejlődése, új gazdaság-elméletek. A. napóleoni háborúk hatása közgazdasági viszonyainkra. Az 1811-i devalváció magyarázata az akkori világválsággal. Angol reformok a XIX. század közepén —a szabadkereskedelem. Magyar reformkor — gazdasági életünk a rendiség korlátái között. Az imperializmus politikai és gazdasági magyarázata. Politikai és gazdasági ellentétek a világháború előtt. Olasz és német nemzeti szocializmus — angol áldemokrata plutokrácia. A. jelen kibontakozásának távlata a tengely győzelme esetén : a politikai és gazdasági érdekek harmóniája az élettér-rendszerben ; munkavaluta.

így jut el a tanuló a gazdasági munka szemléletében a történelem segítségével a zárt házigazdaságtól az élettér fogalmáig. így látja meg, hogy a gazdasági és politikai tényezők hogyan hatnak kölcsönösen egymásra. Egy példa rá : az 1873-i gazdasági világdepresszió nálunk is éreztette hatását, és politikailag a 67-es párt bukását részben ez idézte elő. Rámutatunk ilyen jelenségeknél arra, hogy a világgazdasági események közvetve döntő hatással lehetnek az országok belpolitikai életére. Viszont a politikai erők is alakítják a közgazdasági életet. ,,így a gazdasági autarkiát nagy történelmi és politikai események hozták létre — mondja fíalla Antal id. m. 255. o. Oroszországban a cárizmus bukásával új társadalmi és gazdasági rend keletkezett, amely elkezdte élni a maga külön világát, elzárkózott Európától és indusztrializálta az országot. A harmadik Németbirodalom, hogy kiépítse a nemzeti védelmet, a legszélsőbb gazdasági autarkiára tért át...; a fasiszta Olaszország főleg azóta tért át a gazdasági önellátásra, amióta a Népszövetség a szankciókat alkalmazta ellene az abesszíniái háború idején. Mindkettő : Olaszország is, meg Németország is a nemzeti védelemre hivatkozik.“

Ebből látszik, hogy a történelmet meg sem lehet érteni közgazda- sági ismeretek nélkül.

Erősen érvényesül a kémia hatása is a közgazdasági életben. Szövő-hadiipar, élelmiszergyártás, konzervgyár, vegyianyaggvárak stb. terén.

A mennyiséglanról már megemlékeztem.

Természetes, hogy egy-egy nagyobb egység befejezésével bizonyos vezető szempontok, vezérgondolatok szerint rövid összefoglalást tartunk. Pl. az V. fejezet : A. jövedelmek alakulása. Vezető gondoláink :

1. A biztos jövedelem fontossága. (Erkölcsi-anyagi, egyéni-nemzeti szempontból.) 2. A jövedelem felhasználásának vezető motívumai.