Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 7. szám - Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban

180 Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban.

az anyagot. Elősegíti ezt a tanulónak a cselekvő közreműködésre való hajlama, gyakorlati irányú érdeklődése — ezt igen mindenik szaktanár is kiemelte —, már meglévő gazdasági ismeretei. Ezeket mindig felhasználjuk. Különösen sok új ismeretet kapcsolhatunk a földrajz alsó három osztályban tanult anyagához. Az I., II., III. osztályban a tanulók földünkről általános ismeretet kapnak. A mai földrajz központjában az emberföldrajz áll. Ennek legfontosabb része a népesség faji, vallási, kulturális megoszlása mellett az államok gazdasági élete, vagyis az emberi munka összefüggése a természeti feltételekkel. Azt már tudják a tanulók, hogy a gazdasági élet szorosan igazodik a föld domborzati, talaj-és éghajlati viszonyaihoz. A földrajz mai fokán a tanítás feladata, célja u. i. az, hogy érzékeltesse az ember és természet kölcsönös hatását egymásra: hogyan igázza le az emberi ész a természet erőit és használja fel gazdasági értékeit, viszont a természet hogyan szabja meg s irányítja az emberi gondolkodást. Azt is tudják, hogy a föld javaitól függ az államok népsűrűsége, a termelés mennyisége, sőt minősége is. A ritka népességű államok inkább gazdálkodók, a sűrűbb népességűét pedig iparosok vagy kereskedők, mert a föld nem tudja őket eltartani. Csak a föld rendkívüli termékenysége s a népesség nagy igénytelensége engedheti meg a kettőt együtt, pl. India, Kína. Vagy az ipari államok nem nélkülözhetik a gyarmatokat : nyersanyagbeszerzés, kereskedelmi piac céljaira kénytelenek imperialista politikát folytai ni. Ez az oka az örökös háborús feszültségnek, sőt kirobbanásoknak. Ezen a ponton már a történelemmel is érintkezik, és a tanuló előtt világossá válik az ember mindennapi kenyere és a hadakozás közötti okozati összefüggés. A területi munkamegosztás is fontos tényező a világgazdaságban. Arról is tudnak már a tanulók, hogy a föld szabja meg, hogy az illető terület milyen mezőgazdasági termelvények és ipari termékek előállítására legalkalmasabb, melyiknek hozadéka a legnagyobb. Az ipar, különösen a gyáripar a bányatermékek függvénye ; a gazdag szén- és vasbányák közelében vannak a legsűrűbb ipartelepek, az ásványi nyersanyagok sűrítik a népességet egy helyre, a munka intenzitása itt a legnagyobb. A kereskedelem vérkeringése a közlekedési hálózatban áramlik, de a közlekedési utak, vasutak, műutak stb. a domborzathoz kell hogy igazodjanak, mert megépítésük, fenntartásuk így a legegyszerűbb, legolcsóbb. Ezeket mind tanultál .

Az alsó három osztály földrajzi anyaga tehát sokban támogatja a gazdaságtani órák munkáját, a VII. o. földrajzi anyaga viszont, mely nemzetünk, továbbá a nagyhatalmak, volt utód- és rokonállamok gazdasági és politikai földrajzával, vagyis geopolitikai viszonyaival foglalkozik, nem nélkülözheti a gazdasági alapfogalmaknak a VI. osztályban megszerzett ismeretét. Ilyenek pl. a kereslet, kínálat, monopóliumok, kartellek, vállalatok, részvénytársaságok, aktív-passzív kereskedelmi mérleg, nemzetközi és autarkiás nemzeti gazdálkodás. Itt tehát a gazdaságtan segít a földrajznak.

Elmondhatjuk, hogy kb. a* földrajznak van a legszorosabb kap-