Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 7. szám - Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban
Sípos Mária: A gazdasági és társadalmi ismeretek a gimnáziumban. 171 államok bel- és külpolitikájában — stb.) Ami viszont nem hozható Ezért — mint a Kormányzó úr is mondta — egységes gazdasági életfelfogást kell kifejleszteni a magyar társadalomban. Ez más szóval azt is jelenti, hogy meg kell ismertetni már ifjúságunkat a gazdasági élet jelenségeivel, e jelenségek alakulásában mutatkozó törvény- szerűségekkel, mert csak így tud később helyes képet alkotni a gazdasági életről, csak így tudja a gazdasági jelenségek alakulását helyesen megítélni, vagy irányítani. Az élet parancsol ma az iskolának is: egyetemes parancs ez, mely nemcsak a gazdasági jellegű szakiskolákat, hanem minden középiskolát, tehát a gimnáziumot is kötelezi. Azt is tudjuk, hogy gazdasági életünk egészséges továbbfejlesztése érdekében kötelességünk ifjúságunkat gyakorlati szabadpályák felé irányítani. A gyakorlati pályákra való készséget és képességet is az iskola rendszeres és gondos előkészítő munkája adhatja meg. A közgazdaságtan ezért mint az általános műveltséghez vezető nemzetismeret tantárgykomplexum egyik tagja, mint az élet követelményeihez való alkalmazkodás eszköze, mint az egészségesebb magyar közgazdasági élet előkészítője, jogosan foglal helyet a gimnáziumi oktatásban. II. Mi a célja a jjazdasájji és társadalmi ismeretek tanításának ? Az 1938-i tanterv a célt a következőkben tűzi ki :,,A közgazdaság szerves mivoltának, fontosabb jelenségeinek, intézményeinek és a gazdálkodásból eredő társas kapcsolatoknak megismertetése. A gazdasági jelenségek helyes megítélésére való ránevelés.“ Ez a célkitűzés világos, és kétséget kizáróan mutatja, hogy a hivatalos elgondolás teljesen önálló, sajátos célú tantárgyat lát benne. E célkitűzést a Részletes Utasítások I. 110. oldalon bővebben is kifejtik. Felmerülhet az a kérdés: Mi legyen hát a gimnáziumi gazdasági és társadalmi ismeretek tanításának célja? Többek szerint a köz- gazdaságtan a történelmet van hivatva új, eddig ismeretlen szempontokkal szolgálni, ill. hivatva van ellensúlyozni a szellemi szempont egyoldalú alkalmazásának veszélyét. Tehát itt nem egy önálló ismeretkör önálló értékeivel való megismertetéséről van szó, mert ezen felfogás képviselői szerint: ,,Nem kell a tanulókból közgazdászokat nevelni.“ Ezt a célt a tanterv sem jelöli meg, ellenben önálló ismeretkör önálló értékeivel akarja a tanulókat megismertetni. A közgazdaságtan történelmi vonatkozásait a lelkiismeretes történelemtanár eddig is kiaknázta. (A gazdasági tényezők és egyes korok politikai történelmének összefüggése : kereszteshadjáratok és a városi élet fellendülése — termény-pénzgazdaság kora, a központi királyi hatalom kifejlődésének hatása a nemzetgazdaság kialakulására. Ä gazdasági forradalom politikai jelentősége, a kapitalizmus, szocializmus feszítőereje az
