Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Hazai irodalom
108 Hazai irodalom. kellett. Pályák sorsa dőlt el azon, hogy a négerek településével, életével, az indiánok és a fehérek harcával, a prémkereskedelemmel meghitt viszonyban vagyunk-e, de a Kárpátok vonulatán belül élő népekről vajmi keveset, sőt valljuk be, a legtöbbször semmit sem tudtunk. A néprajz mellőzött tárgy volt. Bátky Zsigmond a maga csodálatos nagy tudásából átadott azoknak, akikkel többször érintkezett. Azután Győrffv István és munkatársai megkezdték a munkálatokat, ámde a sors másként döntött. Bátky is, Győrffv is az örökkévalóságba költöztek. Pedig ezt a munkát folytatni kell. Földrajzot tanítunk az iskolában és nem ismerjük a velünk együttélő népeket, még kevésbbé szomszédainkat. A lebecsülés, a leszólás, a leértékelés még nem ismeret, csak baj, sőt ostobaság. Ezt ki kell már mondani egyszer. A hegyszerkezeti erők is fontosak, de a mai élet megismerésére még fontosabbak a népi erők, a nemzeti tulajdonságok, a gazdasági és müveltségbeli erőviszonyok Itt nagy hézagok vannak a régi nevelés- és tanításban. Ezért vesszük örömmel Bonkáló professzor munkáját, mert ruszin származású, a tárgyát alaposan ismerő, elfogulatlan, politikai irányzatoktól mentes embernek a tudós munkája. Szinte jól esik olvasni, mert nyomán a legendák (Korjatovics Tódor herceg) omlanak össze, a valóság sokkal szebb és megnyugtatóbb, mint a mese. Mennyivel másként alakult volna a nehéz magyar sors, ha az igazság világított volna, nem pedig az elfogultság, sőt akárhányszor a rosszakarat. Mennyivel más lett volna a magyar nép sorsa, ha Bécsből okosabb emberek kormányoznak. De hiába jajgatunk is ma már, a múltak hibáit helyrehozni nem lehet. A jövőt azonban építhetjük. S erre pompás alap, irányító és vezető Bonkáló Sándor könyve. Tisztában leszünk nyomán a rutén-ruszin kérdéssel; megismerjük és megszeretjük ezt az értékes és becsületes népet. Belepillantunk itt-ott-amott a cselszövényekbe és tévedésekbe. De látjuk az igazság, a becsületes munka erős voltát, s azt, hogy tanulni mindig érdemes. Nemcsak érdemes, hanem feltétlenül szükséges is, mert az isteni Gondviselés ide rakott bennünket egymás mellé, hogy együtt dolgozzunk, éljünk és boldoguljunk. Ez a mi sorsunk. 11a ismerjük egymást, meg is szeretjük, akkor pedig vállvetett munkával boldog otthont teremthetünk itt Árpád örökében. Budapest. Dr. Horváth Károly. Délszláv írók : Milos Crujanszki: Örökös vándorlás, lvau Fankar : A szegénysoron, Szlavko Kolar: ítéletnap. Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Ára kötetenként G-40 P. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomdát a délszláv szépírók műveinek a kiadására évszázados hagyományok ápolása ösztönözte. A múltban ugyanis hosszú időn keresztül az Egyetemi Nyomdában készültek az összes szerbnyelvű nyomtatványok, Buda volt a délszláv irodalom kifejlődésének legjelentősebb gócpontja, s a szerbek jóformán valamennyi kulturális megmozdulása a budai Egyetemi Nyomdához fűződik. A szerb Milos Crnjánszki : Örökös vándorlás e. regénye az újabbkori történeti regényirodalom legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Mária Terézia korában játszódik, s vázául a német-osztrák háború szolgál, amelyben egy szerb regiment is résztvesz. A regiment parancsnoka, annak felesége és fivére a regény hősei. Crnjánszki szinte robusztus erővel rajzolja meg ennek a három embernek küzdelmes és szakadékokkal teli életét, hiábavaló és önemésztő birkózásukat a sorssal. Bár az író nem feszeget népi vagy politikai problémákat, mégis hőseinek sorsában akaratlanul egy nép önmagára eszmélését, belső nyugtalanságának és forrongásának elmosódó és mégis mindent kifejező rajzát adja. A kitűnő fordítást Csuka Zoltán végezte. , Ivan Cankar a szlovének legjelesebb regényírója. A szegénysoron c. regénye olyan írói alkotás, melyet minden nép büszkén vallana magáénak. A szláv melankólia fájdalmasan szép és meleg tónusa kíséri a regény minden sorát, mely művészien ellensúlyozza a regény témájának rideg valóságát, az élet kisiklottjainak, a szegénysor lakóinak tragikus sorsát. Ivan Cankar a szegénységnek és az anyai áldozatkészségnek magával ragadó apotheozisát
