Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 6. szám - Hazai irodalom

Hazai irodalom.

1(52

fejezet: A fizikai megismerés és az értelem — úgy terjedelmét, mint tartalmát tekintve — önmagában is megálló, külön tanulmány. A szerző a fizikai megismerés síkjáról a filozófia csúcsára emelkedve, látókörünket kiterjeszti általános szempontok és elvek meglátásáig, a matematika szerepével kapcsolatban a fizika és metafizika határkérdéseinek vizsgálatáig; másrészt leszáll az emberi lélek mélységeibe, bogy a fogalomalkotás tudatalatti folyamatait, az intuíció és fantázia működését feltárhassa.

A könyv elejétől végéig a „tanult emberek számára érthető nyelven“ íródott, tehát nemcsak szakemberek részére készült, és tárgyánál fogva általános érdeklődésre számíthat. Nekünk fizikát tanító középiskolai tanároknak azonban nemcsak érdeklődésből kötelességünk elolvasni és tanulmányozni. Vele olyan könyvet veszünk kezünkbe, amelyből a legkevesebb fáradsággal kaphatunk összefoglaló áttekintést a fizika egész területéről. Gyarapítja és elmélyíti tudásunkat. Mélyreható elemzéseivel tisztázza fogalmainkat. A megismerések érvényességének és igazságértékének kritériumait kutatva megkönnyíti állásfoglalásunkat az egymással küzdő felfogásokkal, elméletekkel szemben. A könyv értékelő iránya természetesen a szerző egyéni állásfoglalását helyezi előtérbe. Ezzel talán nem mindig és nem mindenben értünk egyet ; így pl. elfogadva a relativitást, mint a mozgás fogalmának lényeges jegyét, érzékszervi benyomásokra alapított saját mozgás állításában ellentmondást láthatunk (V. 1. és ti.), amíg a mozgás fizikai-matematikai leírásáról és nem lélektani vizsgálatáról van szó ; vagy pl. az élő szervezetekre nem vonatkoztatható és csak zárt rendszerekre igaz entrópia törvénynek a feltételekkel ellenkező alkalmazását (XIV. 6.) nem fogadjuk el : a speciális relativitás elméletének sokszor éles kritikája sem fog minden olvasó ízlésének megfelelni. De ezek és ezekhez hasonlók azzal, hogy gondolkodásra késztetnek, csak még inkább hozzájárulnak a fogalmak tisztázásához.

A tanítással gyakorlatilag foglalkozó részére nemcsak azért oly fontos Mikola könyvének olvasása, mert belőle tökéletesen megismeri szakjának alapfogalmait, keletkezésüket, fejlődésüket, átalakulásukat, érvényességük határait, hanem azért is, mert belőle megtanulhatja, hogyan kell ezekre másokat is megtanítani. Az eredményes tanítás alapfeltétele az, hogy magunk legyünk tisztában gyökeréig azzal, amit másoknak át akarunk adni. Éz a könyv feltárja előttünk azt a szellemi munkát, amelyhez hasonlót mindegyikünknek végeznie kellene, hogy tanítói művét megalapozza. De példát ad arra is, hogyan kell a fogalmakkal bánni, az összetetteket szétbontani, a lényeget különválasztani, az elvontat a konkréttal kapcsolatba hozni, hogy a legmagasabbrendű gondolatokat is érthetővé tehessük. Olyan eredménnyel, mint a szerző teszi, ez csak egészen keveseknek fog sikerülni — bizonyos fokon túl a tanítás nem mesterség, hanem művészet —, de mint magas célkitűzés lebegjen példája mindnyájunk szeme előtt.

Budapest. Kilczer Gyula.

Ludwig J. Csóka: Der erste Zeitabschnitt staatlicher Organisierung des öffentlichen Unterrichtswesens in Ungarn. Budapest, 1939. Nagy 8°. 82 1. (Sonderabdruck aus d. IX. Jg. d. Jahrbuchs d. Gr. Klebelsberg K. Instituts f. ung. Geschichtsforschung, in Wien.)

Csóka Lajos, a pannonhalmi főiskola tanára ma már egyik legszámottevőbb képviselője a magyar pedagógiatörténetírásnak. Kimerítő levéltári kutatások alapján néhány esztendeje egészen új megvilágításba igyekezett helyezni az 1777-es Ratio educationis keletkezését. Nagy valószínűséggel bizonyította, hogy közoktatásunknak ez az első, rendszeres, állami alapvetése Kollár Ádámnak, az egykori jezsuitának műve volt. Csóka levéltári búvárkodását azóta megszakítás nélkül folytatta. Ennek legfrissebb termékét mutatjuk be most olvasóinknak. A munka a közoktatás állami szervezésének első korszakát ismerteti. A XVIII. század közepéig az állam nem tekintette a maga föladatának a nevelés és oktatás szabályozását. Irányítása teljesen az egyházak kezében összpontosult. A katolikus nevelés ügyét szinte mindenütt a jezsuita rend szolgálta s biztosította egyszersmind — szemben a protestán-