Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Dr. Hittrich Ödön: Latin – német
Dr. Dittrich Ödön: Latin — német. 157 nem is, de politikai tekintetben semleges nyelv. Azonban nehéz, ami olyan körülmény, mely a széles néprétegek számára nehezen teszi hozzáférhetővé. Szókincse már régen nem felel meg a modern élet szükségleteinek. Hogy visszanyerje nemzetközi jelentőségét, mely azelőtt oly hasznos volt, meg kellene újítani szókincsét s grammatikáját megkönnyíteni. De hisz nem nehéz a latin nyelv, állapítja meg az előadó. Azt is kimondja, hogy a német nehezebb a magyar fiúknak. Továbbá, hogy a szabadságharc után a latin órák voltak a magyar öntudat fenntartásának eszközei. Ennek ellensúlyozására állították fel az első reáliskolát, de ez a latinmentes iskola nem tudott közkedveltségűvé lenni. A latin szókincs bővítésére több kísérlet történt, köztük van az előadó értékes neolatin szótára is. Róma hatalmasan kifejlett szervezeteivel, folyóiratokkal, egyesületekkel nagy sikerrel támogatja ezt az új mozgalmat. Az ismerteteti újabb sok kiadvány közül csak egyet említünk meg : Capellanus „Sprechen Sie lateinisch?“ című kis könyvét, mely már 11. kiadásban jelent meg és ezt a kis társalgási könyvet sok német iskolában segédkönyvül használják. Végül közli az előadó, hogy a Bollettino Internazionale-nak az összes latint tanító államokhoz intézett kérdőpontjai alapján azt állapították meg, hogy általánosságban az órák csökkentésén a módszer tökéletesítésével és az idő jobb kihasználásával iparkodnak segíteni. Az előadók nehéz, szép és maradandó munkát végeztek, s minden magyar tanár hálás lehet mind az előadóknak, mind azoknak, akik lehetővé tették, hogy ezek az értékes előadások nyomtatásban is megjelenhettek és közkinccsé válhatnak. Magamnak az a véleményem, hogy a latin nyelv tanítására nagy szükség van, mert ez az európai műveltség alapja. Helyeslem a neolatin mozgalmat is általános művelődési, valamint nemzetközi szempontból. Nagy siker lesz az, ha a latin nyelvet, mint nemzetközi érintkezési eszközt adhatjuk át a magyar ifjúságnak, de ezt én kevésnek tartom. Más nemzetközi érintkezési nyelvre is szükségünk van Európában. És ez a német. Ha végiggondoljuk a legutóbbi három év eseményeit, és végignézzük Európa térképét, azt látjuk, hogy ez a 80 milliós nép rövid idő alatt hatalmába vette az európai hegemóniát, mely azelőtt a franciák és angolok kezében volt, s ezek hatalmukat úgy gyakorolták, hogy a magyarok kéréseit, könyörgéseit meg sem hallgatták. A mai hegemónia pedig már negyedszei gyarapította hazánkat. Hogyan szerezte meg a német nemzet az európai iiányítást? Három római erénnyel : az önfeláldozó hazaszeretettel és a férfias bátorsággal, valamint a magasabb képzettséggel. Európa újjáépítése előtt állunk. Ennek egyik tünete volt az az esemény is, mely néhány hét előtt történt Münchenben, ahol német és olasz vezetők tanácskoztak és azt határozták el, hogy nyelvüket egymás országában ezentúl nagyobb buzgósággal fogják tanítani. Mi szükségünk van nekünk a német nyelvre? Kossuth Lajos utolsó beszédében, melyet a newyorki németek tiszteletére rendezett gyűlésen 1852 június 23-án mondott, ezt mondta a németeknek: „Egyesülnünk kell, mert célunk egy, és ezen cél a nemzetek szolidaritása. . . Szövetkezzünk mi három nemzet : Olaszország, Németország és Magyarország, s a világ szabad lesz. Ez a három ország szomszédos és egy közös ellenségünk van : Ausztria. Németország szabadsága nélkül a világ szabaddá nem lehet.“ Apponyi Albert gróf Berlinben tartott utolsó előadásában azt
