Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Csaba József: Nemzetnevelés – magyar önismeret
Csuha József: Nemzetnevelés — magyar önismeret. 149 Ennek a néprajzi szempontból hiányos nevelésnek a következménye az, hogy középosztályunk népismerete nagyon gyenge alapokon nyugszik. A külsőségeket keresik, a parasztban elsősorban a „figurát“, a parasztéletben az „anekdotát“ keresik. Hibás az a felületes néprajzi népszerűsítés is, amelynek a „nép legjobb esetben varrottast vagy palotást jelent“. A nemzeti tantárgyakon kivül a magyar önismeretre nevelést szolgálják az utazások, kirándulások, regőlés, nyári táborok, iskolai sajtó és az önképzőkör. Az utazások között először említem a külföldi utazásokat. Aki még nem járt külföldön, a hazai viszonyokat csak egyoldalú beállításban, szűk határok közé szorítva, szemlélheti. Ez a szűk szemlélet könnyen kicsinyes sovinizmusra, téves értékelésekre vezethet. Nagyon fontos, hogy a tanár ismerje a nemzeti határokon túli világot, a magyar viszonyokat európai beállításban ismerje, tudjon összehasonlítani, szélesebb távlatokban gondolkozni, hogy így tanítványaival megismertethesse a magyarság európai szerepét és hivatását. A magyar önismeret szempontjából nagyon tanulságos tudni : mit tudnak rólunk külföldön? A hazai utazás keretében nagy haszonnal jár, ha a középiskolai évek alatt diákságunk legalább az ország legjellegzetesebb tájait és városait meglátogathatja. Nagyjelentőségű a dunántúli diáknak egy alföldi vagy erdélyi kirándulás. Kisebb terület megismerésénél hasznosabb a gyalogos kirándulás, szép régi magyar szóval : regőlés. Amikor a cserkészet révén fiaink ezt a táj- és népkutatást végző munkát elkezdték, tulajdonképpen egy nagyon régi diákhagyományt újítottak fel. Régebbi századokban az ősi Kollégiumok diákjai egész országrészeket vándoroltak be, és így közvetlen tapasztalatok útján ismerték meg a falvak életét. Ezt a hagyományt követte Csokonai és Petőfi is, amikor gyalog barangolták végig az országot, s vándorlásuk közben együtt éltek, szenvedtek, bajlódtak a néppel. Az ilyen gyalogos regőlés a magyar önismeret igazi iskolája. Ehhez hasonló a cserkésztábor: a magyar honfoglalás kicsinyített képe. Évről-évré az ország más és más pontjára viszi el a táborozó cserkészt, és így néhány év alatt egy egész csomó táj szépségével és emlékeivel telik meg a lelke. Nagy nevelő hatása van ezeknek a tájélményeknek. Az iskolai lap nevelő hatása is jelentős. Az öntevékenység igazi iskolája. Megtanítja az ifjúság lelkesebb részét a toliforgatás nehéz művészetére. A megjelent cikkek önbizalmát fokozzák. A könyv- ismertető és néprajzi rovatok a magyarságra vonatkozó ismereteik összeszedésére kényszerítik a tanulót. Hasonló területeken végez nagyszerű munkát az önképzőkör, amely ma már nemcsak gyenge szépirodalmi szárnypróbálgatások kísérleti helye, hanem a magyar irodalom, földrajz, történelem, néprajz stb. kérdéseivel foglalkozó
