Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Hazai irodalom
144 Hazai irodalom. remekmű. Petőfi korszakalkotó nép- és tündérmeséjét a szöveghez méltó eredetiséggel ábrázolta a fiatal művész. A magyar nép jellegzetes alakjait és a magyar nép- és iparművészet alkotásait egyaránt jól ismeri. Gazdag képzelő- erővel festi a mese jeleneteit, de a képek minden részletében hű valószerűséggel ábrázolja a magyar életet és környezetet. Ennyiben el is tér a mese megszokott alakjaitól, de éppen ezért hamisítatlanul magyar és eredeti minden vonásában. A székely kopjafák, a galambdúcok, Iluskáék házatája, vagy akár Tündérország is minden ízében magyar. Valóban nemes szolgálatot tett az Athenaeum a legszebb magyar mesének e pompás gyermek-kiadásával mindenkinek, aki a merőben idegen kismalacok és torz törpék helyett a magyar élet és a mi népmesénk alakjait akarja a gyermek leikébe lopni. Budapest. 1 Dr. Zelenka Margit. Erdélytől •— Felvidékit}. Magyar népdalok 2 és 3 szólamú vegyeskarra. Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Halmos László, Kerényi György, Péter József és Veress Sándor műveiből közreadja : Kertész Gyula. Magyar Kórus kiadása. 115 old. Ára kötve : 5 P, fűzve : 4 P. Szólamfüzet bármelyik ívhez, legalább 10 drb vételénél 36 fillér. Az egész világ, így a mi országunk is a nagy átalakulások korát éli. Ez az átalakulás kihat az élet minden jelenségére, a hétköznapi életre épúgy, mint az ünnepi levegőt lehelő művészetre. A művészet minden ágában nagy változások, forrongások figyelhetők meg, de nemzeti szempontból talán egyik sem olyan jelentős, mint éppen a zeneművészet fejlődése, alakulása. Akár művészi, akár pedagógiai szemszögből figyeljük a dolgokat, egyik művészet sem tett annyit a magyar kultúráért, a magyar művészetért, a nagy tömegeket megmozgató s mégis művészinek megmaradó szépért, mint a magyar ének- és zeneművészet. Amikor a nagy világháborús vérveszteség után itthon még minden és mindenki áléit letargiában hevert, felcsendült itthon és külföldön az ének és zene hangjain egy új, egy hódító, egy biztató hang, egy a múlttal teljesen szakító új hang, mely lassan-lassan reánk, megtiport és meggyalázott népre irányítja a külföld figyelmét, itthon pedig új reménységek, új élet, szebb és főleg igazabb magyar élet körvonalai kezdenek kibontakozni a lelkekben az új hang nyomán. A magyar zeneművészet magára talál. Annyi évszázados bujdosás, keresés, kutatás után végre megtalálja saját magát, saját hangját, igazi énjét: a népdalt. Most már e körül a drága népdal körül kristályosodik ki az új magyar ének- és zeneművészet. Fényes hangversenytermek kényes ízlésű közönsége épúgy elragadtatva tapsol a népdalból fakadó új magyar zeneművészetnek, mint amilyen, csillogó szemekkel éneklik a gyermekek a legszegényebb alföldi iskolában is a magyar népdalokat. A magyar vidék bizony még most is nagyon el van maradva a zeneművészet terén. Belátható időn belül lényeges javulás nem is várható, fővárosi viszonyokat (zenekarok stb.) véve alapul. Egy azonban vidéken is van: emberi hang. S ez éppen elég, hogy a legnemesebb hangszerekből, az emberi hangból összeállított együttes : az énekkar, mindenhol szószólója legyen az új magyar zeneművészetnek, az új magyar kóruskultúrának. Ez az új magyar kóruskultúra már is nagy százalékban alakította át a régi dalárda-világot. Nem csak azáltal, hogy új műveket adott, ezekben a művekben új szellemet, új tartalmat, új stílust, hanem különösen abban látszik meg nagy kultúr- missziója, hogy a régi férfikari dalárdákat nem szűnik meg soha ösztökélni a vegyeskarrá való átalakulásra, s új énekkarok alakulásakor mindjárt vegyeskarok alakítását tűzi ki célul. S ezt méltán teheti, mert megadja nékik a lehetőséget, az alapot, olyan énekkari művek által, melyek a legigénytelenebb dalárdáktól a legművészibb énekkari produkciókig minden igényt kielégítenek. Egy ilyen művészien kiállított vegyeskari gyűjtemény fekszik előttem. Nem tudja az ember, hogy mi az, ami legjobban megragadja a figyelmét ebben a
