Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Megjegyzések
M eg jegy zések. 13» a legarravalóbbakat, a rászorultak közül a leginkább rászorultakat akarja hathatós támogatásban részesíteni. Nyomatékosan kéri tehát minden munkatársát, hogy a legkomolyabb lelkiismereti számvetést végezze el magában, hogy csakugyan értékesnek, fejlődésképesnek és érdemesnek tartja-e a kiszemelt ifjút. A pataki tehetségkutatás olyan ifjakat akar a magasabb műveltség birtokába juttatni, akik emberi számítás szerint a társadalom hasznos, értékes tagjai lesznek. A testi gyöngeség tehát nem útlevél a gimnáziumba. Szellemi pályákon is egészséges, teljes testi értékű emberekre van szükség. Kérjük munkatársainkat, hogy olyan gyermekeket ne küldjenek tehetség- vizsgára, akik szüleik támogatásával is elvégezhetnék a középiskolát. Az ajánlott gyermek erkölcsi környezetének a kivizsgálása is fontos. Vallásos, erkölcsös környezetben nevelkedett gyermek több ígéretet hordoz magában. A pataki tehetségkutató alap csak a sárospataki szóbeli vizsgán is kitűnőnek mutatkozó, egészséges, erkölcsös ifjakat támogatja. Ezért is különös gonddal kell kiválogatni az ajánlottakat. Meg nem okolt reményeket lehetőleg ne ébresszünk, és céltalan költségeket ne okozzunk. Kívánatos, hogy a gyermek az egyházközség költségén utazzék Sárospatakra. Az alap elvileg minden évben két-két elsőosztályosnak ad 400 - -500 pengős tanulmányi segély. Ez úgyszólván minden költséget fedez. Második osztálytól kezdve csak az arra valóban érdemesnek bizonyultakat támogatjuk érdem és szükség szerint. Akik az első év után nem bizonyulnak megfelelőnek, azokat a következő évtől kezdve egyáltalában nem segélyezi a sárospataki tehetségalap.“ Részletesebben beszámol a pataki tehetségkutató munkáról a Sárospataki Református Lapok kiadásában 1940-ben megjelent 3. számú füzet : ,,A sárospataki tehetségkutató munka“ címen, valamint két cikk a Protestáns Tanügyi Szemlében : ,,A sárospataki református gimnázium tehetségkutató munkája“ : 1939 okt. 393. I. ; „Református gimnáziumaink feladatai a tehetségkutatás terén“ : 1940 március, 69—74. 1. Előadó rámutatott arra, hogy az 1939—40. iskolai évben mintegy hétezer pengő összeget fordított a tehetségkutató-alap arra érdemes támogatottjainak segélyezésére. Az alap neveltjei közül a most folyó iskolai évben heten tekinthetők ingyenesnek ; s többiek érdem és rászorultságuk mértéke szerint részesülnek támogatásban. A szükséges összeget sok forrásból teremti elő a gimnázium tanári kara. Mindenekelőtt önmagát adóztatja meg, s évenként mintegy 5—600 pengőt gyűjt össze a tanárok önkéntes megajánlásaiból. Az így összegyűlő pénzből évenként egy tanuló neveltetési költségeit a tanári kar fedezi, a fennmaradó összeget pedig mások segélyezésére fordítja. A tandíjjal együtt beszedett 1—1 pengős hozzájárulás évenként szintén mintegy 500 pengőt tesz ki. Az igazgatótanács tagjai szintén hozzájárulnak az alap növeléséhez. Mindig akadnak az ügyért lelkesedő egyének is, akik évről-évre tetemes összeget adnak össze. Az iskola intézményei is kiveszik a részüket a segítés munkájából ingyenes internátusi helyek, tápintézeti ellátás stb. formájában. A Humán- internátus növendékei a múlt iskolai év végén 500 pengőt fizettek be az alapra diákkaptáruk jövedelméből. Az 1940—41. évben ebből az összegből egy kitűnő előmenetelő első osztályos ifjú tanul. A pataki tehetségkutatás egvre erőteljesebbé és biztosabbá válik. A tehetségmegállapítás módszerei évről-évre tökéletesednek, de már eddig is sok kitűnő diákja van a gimnáziumnak, akik a tehetségkutatásnak köszönhetik szellemi életük gazdag és ígéretes bonta- kozását. Szó volt a legújabban megindult nagykőrösi tehetségmentési munkáról is, amelyről az Üj Magyarság karácsonyi számában olvashatott részletes beszámolót az ügy iránt érdeklődő magyar közönség. Dr. Kónya Sándor rámutatott azokra a szép lehetőségekre is, amelyek a budapesti református gimnázium számára kínálkoznak. Az egyházközségekkel karöltve lehetne itt kiépíteni a tehetségkutatást, amelynek Pest jellegzetes viszonyaihoz kellene idomulnia. A bizottság beható eszmecsere után elhatározta, hogy javaslatot tesz
