Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Szemes Gábor: Szülőföldismereti gyüjtemény, táj- és népkutatómunka a nevelés szolgálatában
Szemes Gábor: Szülőföldismereti gyűjtemény a nevelés szolgálatában. 131 ként áll előttünk, hogy a népiség gondolata és a magyarcélúság szolgálata új munkamenetünkben előkelő helyet kapott. A gimnáziumi általános Utasításban olvashatjuk: „Törekedjünk arra, hogy a tanulók kedvet kapjanak a néppel való önzetlen foglalkozásra és hibáinak javítására... a jó vezető ismeri és szereti a népet, a magyar falut.“ A líceum1 s a majdani tanítóképző-akadémia tanulói a tanyák, a falvak életének lesznek első munkásai. Kívánatos tehát, hogy idején megismerhessék jövendő életterüket. Ennek előfeltétele viszont nem más, mint az, hogy a nemes hagyományokban és becsületes munkában élő nép bevonuljon a maga sajátos kultúrájával a tanítóképzőintézetek falai közé. Már itt szívja magába, itten vésse lélekmárvá- nyába a leendő tanító a néphagyományok, a népkultúra, a nép- müveltség szeretetét. Erre is tanítani, erre is nevelni kell! Hivatalos rendelkezések is elköteleznek bennünket arra, hogy lakóhelyünket minél alaposabban ismerjük meg. A közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 : VI. te. végrehajtási Utasításában olvashatjuk, hogy az iskolafelügyelő ,,.. .buzdítsa a tanári testületet az intézet székhelye és környéke történeti, földrajzi, termeszetrajzi, néprajzi stb. adatainak összegyűjtésére, hogy ezáltal minden intézel saját környékének mintegy kultúrközpontjává váljék“. E rendelkezés vonatkozik összes középiskoláinkra! A líceum és a tanítóképző-akadémia a maga együttességében pedig különösképpen kell, hogy a nemzeti gondolatnak egy-egy fellegvára, tájegységének kultúrcentruma, múzeuma legyen.2 Kívánatos ez azért is, mert ha a leendő tanító azt látja, hogy akadémiája a tájegységnek minden szempontból centruma, akkor remélni lehet, hogy majdan a maga kicsiny környezetében az iskolát avatja, teszi valóban a tanyavilág lakóinak műveltségházává. A líceum és a tanítóképző-akadémia tanári testületét a hivatalos emelkedés szellemi emelkedésre is elkötelezi. A magyar miniszter- elnök mondotta : „Mi nem vagyunk sem munkások, sem hivatalnokok. Mi a nevelés katonái vagyunk.“ Nekünk nincs szolgálati időnk. Mi mindenkoron a magyar jövendőért tartozunk élni. Kétszeres feladata ez a tanítók tanítóinak, a tanítóképzőintézeti tanárságnak! Szülőjöldismereti gyűjtemény tátraink3 ízléses, tanulságos elrendezésben tanítóságunknak is müvelődésforrásai lehetnek. Ezek megteremtése régi problémája tanítónevelésünknek. Értékes kezdeményező lépésekről lapunk hasábjain is több tanulmány jelent meg. Képzőintézeteinkben ez a munkálkodás a IV. osztály szülőföldismeretei anyagával kapcsolatban egyetlen heti egy órás tantárgynak szűk bilincsébe került. A középiskolai hasonló törekvésekhez viszonyítva azonban már ez is haladást jelentett! 1 Ez a tanulmány a táj- és népkutatás problémáit elsősorban a líceumok és a tanítóképző-akadémiák szempontjából vizsgálja, de elgondolásai sok vonatkozásban érvényesek a gimnáziumok célkitűzéseire is. 2 Hefty György: Magyar Tanítók Albuma 1939. ;1 Móczár Miklós: Az iskola és a tájegység kölcsönös hatása egymásra. (M. Tanítóképző 1940 jún.).
